Nemcsak megszépült a Zeneakadémia, korszerűsödött is. Bár nem látványos, a nagyteremben néhány sort elvesztettek, viszont a kényelem szembetűnő: jobban elfér az ember lába. Nem nyikorognak már a székek, habár ugyanazok maradtak, külsőre csak a kárpitjuk változott. Az akusztika ugyanaz, lényegében változatlan. A számos kiszolgálóhelyiség majd csak hosszú távon vizsgázik, amikor kígyózó sorokat kell kiszolgálniuk a mosdóknak meghibásodás nélkül nap mint nap; amikor egymást váltják a muzsikusok az öltözőben; illetve amikor a kisteremben és a nagyteremben egy időben lesznek hangversenyek, és egyikből sem hallatszódhat át egyetlen hangfoszlány sem. Most egyféle próbaüzemmel kezdődött el a hangversenyezés, és az első héten – kívülről nézve – jelesre vizsgázott. Szép apránként újra megjelennek a magyar művészek a patinás színpadon: csütörtökön a MÁV-zenekar Verdi-estje, pénteken a Concerto Budapest és Rost Andrea koncertje, vasárnap pedig a fiatal, ambiciózus Kelemen Kvartett hangversenye várja a közönséget.
A Liszt Ferenc téri zenepalota múlt heti megnyitására hazánkba érkezett számos külföldi zeneoktatási intézmény igazgatója, így például a moszkvai Csajkovszkij Konzervatórium rektora, Alekszandr Szokolov is. A 20. századi és kortárs művek összehasonlító analízisének egyik vezető szaktekintélye számos országban megfordul vendégprofesszorként, s érdemes róla tudni, hogy rektorságát megelőzően a kultúrpolitikában is kipróbálta magát: 2004 és 2008 között kulturális miniszterként dolgozott. Szokolov jelenléte azért is izgalmas volt újságírói szempontból, mivel a Csajkovszkij Konzervatórium is megújulás előtt áll, ráadásul a szocializmusban komoly kapcsolatot ápolt a magyar zeneművészeti főiskolával. Náluk is a rekonstrukció és a korszerűsítés a kettős cél, éppen ezért Szokolov ilyen szemmel is körülnézett Budapesten. A moszkvai konzervatórium 2016-ban lesz 150 éves, ekkorra szeretnék befejezni a felújítási munkálatokat, és az ünnepségre meghívják a Liszt Ferenc Zeneakadémiát is, amellyel a rendszerváltás környékén lazult meg a szoros szakmai kapcsolat.
„Bár teljes mértékben már nem lehet helyreállítani azt a szoros együttműködést, amely a szocializmus idején jellemezte a két intézményt, hiszen Oroszország nem az Európai Unió része, keresnünk kell az új csatornákat a cserediákprogramokra, mesterkurzusokra, leginkább szponzori támogatások igénybevételével” – mondta lapunknak Szokolov, aki elsősorban pénzügyi okokkal magyarázza, hogy a két intézmény kevesebb területen tudott együttműködni az elmúlt két évtizedben.
A Csajkovszkij Konzervatórium a világhírű tanárainak és sajátos oktatási hagyományainak köszönhetően egyike a világ legjelentősebb zenei iskoláinak, éppen ezért Szokolov nem feltétlen híve a bolognai rendszernek. „Ezek a sajátosságaink most egyfajta erősségi próbát állnak ki” – hangsúlyozta, s hozzátette: érdekes összehasonlítani a Szovjetunió volt tagállamait e téren, amelyek különbözőképpen reagáltak az olyan oktatásban megjelenő globalizációs folyamatokra, mint amilyen például a bolognai rendszer, ugyanis elég idő telt már el ahhoz, hogy értékeljék az eredményeket. „Amely országok gondolkozás nélkül elindultak a bolognai rendszer útján, vesztesként kerültek ki belőle, azok viszont, amelyek kritikusan álltak hozzá, és saját hagyományaikat megtartva, a számukra hasznos elemekkel gazdagították, sokat nyertek vele. Ilyen a moszkvai és a szentpétervári konzervatórium” – mondta a rektor.
Szokolov kiemelte, hogy a volt szovjet tagállamok területén a mai napig működik a tehetségek gondozása, anyagi helyzetüktől függetlenül. Emlékeztetett rá, hogy Oroszországban az első diploma ingyenes, az új oktatási törvény pedig nagy súlyt fektet az úgynevezett szünet nélküli tanulásra, amelyen az alsó-, a közép- és a felsőfok szoros egységét értik.
Szudzuki Kacotusi, a tokiói Tokiói Zenei Kollégium elnöke rendkívül fontosnak nevezte kapcsolatukat a magyar zeneakadémiával, ami jelenleg leginkább vendégkurzusokban nyilvánul meg. Lapunknak azt is hangsúlyozta: szívesen várják az európai, ezen belül a magyar művészeket a japán zenekarokba, mivel egy-egy ilyen művész megjelenése óriási energiát ad az együtteseknek.
