Alice Munro kapta az irodalmi Nobel-díjat

„A novella műfajának mesteri művelője”, Alice Munro kanadai írónő kapta idén az irodalmi Nobel-díjat.

rKissNelli
2013. 10. 10. 10:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az idei döntés igazán népszerű lesz – fogalmazott Peter Englund, a Svéd Királyi Tudományos Akadémia titkára, majd hozzátette: Alice Munro korunk egyik legkiválóbb novellistája, a kortárs rövid próza mestere, akinek életművét két, általában regénynek tekintett művét leszámítva kizárólag novellák alkotják. – Az Ontario államban született Munro történeteinek középpontjában szinte kizárólag szűkebb pátriájának lakói állnak, novellái ritkán lépik át a délkelet-kanadai provincia határát. Vidéken, kis falvakban játszódó történeteiben lebontja a romantikus szerelem mítoszát, és páratlan szépséggel ábrázolja az érzelmek kétarcúságát – foglalta össze az írónő életművének lényeges elemeit a főtitkár. Arra kérdésre, hogy korábbi bejelentéséhez hűen Alice Munro tényleg abbahagyja-e az írást, Peter Englund azt felelte, az írónő eddig hatalmas munkát végzett, háziasszonyként, feleségként és művészként egyaránt helytállt – ha a csodálatos életművét követően abbahagyja az írást, akkor tiszteletben kell tartanunk a döntését.

Alice Munro

Fotó: Peter Muhly / AFP

A tavalyi díjazottal, a kínai Mo Jennel ellentétben Alice Munro művei magyarul is olvashatóak: öt könyve jelent meg a Park Kiadó gondozásában 2006-től 2011-ig. Alice Munrónak elsősorban kisprózai munkássága jelentős, a kanadai Csehovként is emlegetik. Regénynek tekintett munkája, a magyarul is megjelent Asszonyok-lányok élete című mű is többé-kevésbé különálló történetekből áll: egy kanadai kislány nővé válását követi végig az 1940-es évek kanadai kisvárosában. Bár Alice Munro többször hangsúlyozta, hogy hősei fiktívek, műveiben nyilvánvalóan sok az önéletrajzi elem. 2006-os, magyarra még le nem fordított novellagyűjteménye, a Kilátás a Castle Rockról foglalkozik bevallottan saját családja, ezen belül is az apai ág családi történeteivel, visszamenőleg egészen a 18. századi skót felmenőkig. A kötet második felében saját életélmények ihlette fikciós történetek szerepelnek. A rövid formához való vonzódásának – ahogy 2006-ban a Die Zeit német lapnak adott interjúban elárulta – praktikus okai is voltak: kevés ideje volt az írásra. Úgy vélte, közös problémája generációja írónőinek, hogy úgy kell összelopkodniuk az írásra szánt időt. A női sorsok, a női szemszög és a női hősök lelkivilágának ábrázolása Alice Munro munkásságában központi helyet foglalnak el.

Alice Munro első novelláskötetével rögtön kiérdemelte Kanada legfontosabb irodalmi elismerését, a kanadai főkormányzó irodalmi díját 1968-ban. Ekkor már 37 éves volt, 1931-ben született a kanadai Ontarióban, Winghamban Alice Laidlaw néven. Már első novellásköteteinek történetei is itt játszódnak. Édesapja farmer, édesanyja tanár volt. Már egyetemi évei alatt publikált, de két év után félbehagyta a tanulmányait, és férjhez ment James Munróhoz. Három gyermeke született, egyiküket születése után elveszítette. Családjával Vancouverben, majd Victoriában élt, itt könyvesboltot nyitottak  Munro’s Books néven. Férjétől később elvált, visszatért a Nyugat-ontariói Egyetemre, és folytatta az írást. 1976-ban újra férjhez ment a geográfus Gerald Fremlinhez. Számos rangos irodalmi elismerést kapott, legutóbb a Booker-díjat ítélték neki 2009-ben. Szeret, nem szeret című elbeszéléskötete egyik novellájából forgatták Julie Christie főszereplésével az Egyre távolabb című kanadai filmet. A film két Oscar-jelölést, a színésznő pedig Golden Globe-díjat kapott az alakításért.

Az idei Nobel-díj-átadó előtt fogadási listák első helyén Szvetlana Alekszijevics fehérorosz szerző állt, Munro végül az ötödik helyről lett befutó, megelőzve a sorban előtte álló Murakami Haruki japán írót és a fogadási listán a harmadik helyet elfoglaló Joyce Carol Oates amerikai írót. A szíriai helyzet miatt erős politikai jelentést adott volna a díjnak a szír költő, Adonis idei díjazása, ő a hetedik helyen állt a fogadási listán. Alice Munrót egy másik hölgy, az algériai humanista-feminista Assia Djebar is megelőzte a találgatások során. Nádas Péter idén is esélyes volt a Nobel-díjra. A szerdai negyedik helyről csütörtökre a tizedik helyre csúszott le, de még így is egyenlő eséllyel indult Milan Kunderával és Mircea Cartarescuval.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.