Az észtek még a cigipénzt is kultúrára költik

Nemzetközi konferenciával ünnepelték pénteken a Nemzeti Kulturális Alap húszéves fennállását.

Kultúrára mindenkinek szüksége van – mondta videóüzenetében Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. Kiemelte: a kultúra állami finanszírozása mellett egyre inkább számít a kulturális kormányzat a magánmecenatúrára. Az elmúlt időszak eredményei között említette például a Prima Primissima díjat és azt, hogy az új múzeumi negyed felépítése során is komoly magánszponzorációra számítanak.

– A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) a politikai elit konszenzusával jött létre húsz éve, azóta is konszenzusra törekvés jellemzi az NKA-val kapcsolatos döntéseket – mondta L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának elnöke, az NKA alelnöke. Az NKA céljai közül L. Simon László kiemelte mások mellett a vidéki programok támogatását és a kultúra digitális átállásának erősítését.

Számos országban létezik az NKA-hoz hasonló intézmény, a konferencián ilyen intézmények vezetői tartottak előadásokat. A norvég Szellemi Kulturális Örökség Központja talán a legkülönlegesebb szervezet, „a kézművesség NKA-ja”. – A generációról generációra átöröklődő tudás a nemzeti kultúra egyik legfontosabb kincse. Sok szempontból fontosabb, mint a tárgyak, műkincsek, épületek, hiszen ez élő tudást jelent – mondta a központ igazgatója, Eivind Falk. A norvég kultúrpolitika fontos eleme a régi mesterségek, továbbélésének elősegítése. Ötven kézműves mesterséget támogatnak, negyvenkét kihalófélben lévő szakmában hoztak létre mesterképzést.

– Az Angol Művészeti Tanács egyik fő célkitűzése, hogy ne csak a jómódú, nagyvárosokban élő réteg számára legyenek magától értetődő módon elérhetőek a kulturális értékek, hanem a kisebb településeken, szerényebb anyagi körülmények között élőknek is – mondta Richard Russel igazgató. A támogatások elbírálásánál elsőrendű a gazdasági és környezeti szempontból is fenntartható működés.

Olavi Laido, az Észt Kulturális Alapítvány elnöke elmondta: Észtország az alkohol, a dohányáru, a szerencsejáték adójából és költségvetési forrásból finanszírozza kulturális alapítványa működését, amely művészeti projekteken kívül az épített örökség védelmével és sporttal is foglalkozik.

Az osztrák KulturKontakt Austria igazgatója, Gerhard Kowar arról beszélt, Ausztriában a kulturális intézmények és a művészeti tevékenység támogatására osztható fel a kultúrafinanszírozás, utóbbi a művészetoktatást is magába foglalja. például hosszú távú együttműködéseket támogatnak kulturális intézmények és iskolák között.

A Bolgár Nemzeti Kultúra Alap főtanácsadója, Julia Georgieva számolt be a legkomolyabb költségvetési gondokról. – Az alap támogatása a költségvetés öt százalékáról két százalékra csökkent az elmúlt 12 év alatt, ez számos programjuk elmaradásával járt – mondta el Julia Georgieva. A közelmúltbeli magyar szerzőijogdíj-vita szempontjából érdekes lehet: Georgieva elmondása szerint a bolgár kulturális alap szerzői jogdíjakból származó bevételeket is visszaoszt.

A horvát Nova Kultúra – Új Kultúra Alapítvány tavaly kezdte meg munkáját a horvát szerencsejáték-bevételekből elkülönített mintegy 400 ezer euróval gazdálkodva. Idén ez az összeg meghaladja az egymillió eurót – derült ki Dea Vidovic igazgató beszámolójából.

Narcis Afrasinei, a román Nemzeti Kulturális Alap igazgatóságának főigazgatója hangsúlyozta: helyzetük speciális, mert saját maguknak kell felderíteniük azokat a gazdasági vállalkozásokat, amelyeknek a helyi törvények értelmében kulturális adót kell fizetniük. Ilyenek például a felnőtteknek készülő erotikus kiadványok vagy a turisztikai szempontból kiemelt helyen működő vállalkozások. Mivel a cégek arrafelé sem rajonganak a teljes körű jövedelembevallásért, a román kulturális szervezet saját könyvelőrészleget tart fenn, és igen jó kapcsolatot épített ki a román cégnyilvántartó hivatalokkal is.

A Román Nemzeti Kulturális alap finanszírozása a legsokszínűbb, különböző gazdasági tevékenységek bevételéből jár nekik pénz: a lottóbevételből, a pornográf termékekre kivetett adóból és az aukción értékesített műtárgyak árából, illetve az értékesített műemlékek árából. A kulturális alapnak magának kell összegyűjtenie a forrásait, felkutatnia ezeket a gazdasági szereplőket. Az adatbázisok hiányosságai miatt ez problémát jelent – mondta a főigazgató, Narcis Afrasinei.