Caravaggio: érzékeny gyilkos a Szépművészetiben

Ismét világszínvonalú kiállítással kényeztet a Szépművészeti. A botrányhős Caravaggio és társai Budapesten.

Festhetett akármilyen képet, lehetett bármennyire is úttörő a festészet terén, Caravaggióról a legtöbb embernek valószínűleg az az életrajzi epizód ugrik be, hogy egy teniszmeccset követő vitában – állítólag önvédelemből – megölte ellenfelét. Szerencsére a zűrös életű alkotó messze nem csak mint korának John McEnroe-ja vonult be a kultúra egyetemes történetébe, és ha ezzel kapcsolatban lettek is volna bárkinek kételyei, azt a Szépművészeti október 25-én nyíló, Caravaggiótól Canalettóig című, túlzás nélkül monumentális tárlata végképp meggyőzi.

Összesen 102 mester 140 remekművén keresztül mutatja be az olasz barokk festészet rendkívüli gazdagságát a kiállítás, és nem túlzás, amit Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott el a csütörtöki sajtóbejáráson: ilyen formában még nem valósult meg kiállítás a korszakról. Ehhez több mint négy év szervezőmunkája is kellett, egyeztetések sorozata – amit például a permanens olasz kormányváltás is nehezített az utóbbi időben.

A világ minden tájáról közel hetven intézmény és gyűjtő járult hozzá a budapesti kiállítás páratlan gazdagságához, mely a Szépművészeti 230 ezres látogatottságú, Botticellitől Tizianóig című, 2009–2010-es tárlatának folytatása, és amihez a kormány 450 millió forintos támogatással járult hozzá. Ilyen, enciklopédikus igényű barokk tárlat a világon legutóbb 1922-ben Firenzében volt látható – tette hozzá Balog. A kiállítás teljes költségvetése várhatóan meghaladja majd a félmilliárd forintot – mondta el Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Csak egy példa: Caravaggio korai remekműve, a Gyümölcskosaras fiú biztosítási értéke 7 milliárd forint, a világhírű festmény piaci értéke azonban valójában jóval magasabb lenne.

A kiállítás időrendben, nyolc szekcióban tárgyalja a korszakot, Caravaggio radikális fordulatot hozó római színre lépésétől a manierizmust felváltó barokk, majd a rokokó és a klasszicizmus kialakulásáig. A Michelangelo Merisi néven született művész egész ismert életműve mintegy hatvan munkából áll, ezért ilyen erős válogatást nagyon ritkán láthat tőle a közönség – ezt már Dobos Zsuzsanna, a tárlat kurátora mondta el.

Egy rendkívül sokrétű, kísérletező kedvű modern művész alakja bontakozik ki előttünk, aki többek között azzal is hatott a művészet fejlődésére, hogy mennyire irritált és késztetett ebből fakadóan munkára másokat. Modernsége többek között abból is fakadt, hogy a képein – például a kiállításon is látható, az imádkozó Assisi Szent Ferencet ábrázoló festményén – saját életének sötét fordulatai és személyes érzései is kivetítődnek. De például a ma már kissé közhelyes témának tűnő csendéletet is Caravaggio emelte önálló festészeti témává, és olyannyira megszállottja volt a valósághűségnek, hogy egyes botanikusok még a különféle szőlőbetegségeket is felismerik a képein – utalt Dobos Zsuzsanna a művész úttörő szerepére. Ehhez járult még az a drámaiság, ami képein a fény-árnyék mesteri alkalmazásával jelenik meg.

De Caravaggio a témák tekintetében is felrúgta korának konvencióit, például azzal – és erre is látunk példákat a tárlaton magától a mestertől és egyik követőjétől is –, hogy a tavernák, vagyis a római kocsmák népét is megfestette az örömlányoktól a jósokig.

A kiállítás Caravaggio követőinek munkáiból is ízelítőt ad, akik előszeretettel választották festményeik témájául a Biblia véresebb jeleneteit. Velük szemben egészen más megközelítést alkalmazott a bolognai iskola, amely egy eszményített stílus létrehozását tűzte ki célul. A közönség az irányzat több követője mellett a két legismertebb mestertől, Annibale Caraccitól és Guido Renitől is több főművel találkozhat. Kimondottan érdekes szekció állt össze Natura morta – Natura viva névvel olyan csendéletekből – ezeken a konyha világa és a korban egzotikusnak számító növények vagy állatok éppúgy feltűnnek – és tájképekből, melyek azt bizonyítják a kurátor szerint, hogy a műfajt Itáliában sem művelték alacsonyabb színvonalon, mint Németalföldön. De láthat a közönség illúzióra épülő képeket és portrékat is, majd levezető edzésként tehet egy virtuális sétát a 18. századtól kezdve egyre inkább turistacélponttá váló Velencében is.