Ferencz Éva gyergyószárhegyi székely családból származott. Pályája a Magyar Televízió Röpülj páva énekversenyének díjazottjaként indult 1970-ben. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán diplomázott, a Kaláka zenekarral és a Honvéd Művészegyüttessel járta az országot, majd prózai, muzikel és operett műfajban aratott sikereket az ország színházaiban. 1993-tól Erdélyi Zsuzsanna Európa- és Kossuth-díjas néprajzkutatóval járta a Kárpát-medencét.
Világ békessége (1977), Világ váltságáért (1998), Idvezlégy Bódog Szent István királ’! (2000), Tündérvilág (2002) és Testi-lelki kenyerünk (2003) címmel jelentette meg lemezeit.
Ferencz Évát a Magyar Kultúra Lovagja, a Széchenyi Társaság díjával valamint Tinódi-lant díjjal tüntették ki. Az előadóművész a magyar zenei és prózai néphagyomány elkötelezett ápolója és közvetítője volt, vallotta, hogy „megörökölt múltbéli kincseink, szellemi értékeink továbbéltetése nyelvünk, nemzetünk megmaradásának záloga”.
Pesthidegkúti polgárként rendszeresen fellépett kerületi rendezvényeken és ünnepségeken. A Pesthidegkúti Városrészi Önkormányzat 2001-ben Klebelsberg Kunó-díjjal, a II. kerületi önkormányzat pedig 2005-ben II. Kerületért Emlékéremmel ismerte el munkásságát.
A kerületi önkormányzat saját halottjának tekinti Ferencz Évát.
