Ezt üzenték ’56-ban

A Szabad Európa Rádió ’56-os üzenetszolgálatából szemezgettünk.

A  Szabad Európa Rádió egyik legnépszerűbb szolgáltatása már 1956 előtt is az üzenetküldés volt. Ekkor még többnyire a negyvenes években Amerikába emigrált magyarok üzentek az itthon maradottaknak. A New York-i szerkesztőségben, Münchenben és különböző hotelekben volt lehetőség hangüzeneteket felvenni, ezeket a rádió négyszer-ötször, meghatározott időszakokban ismételte. Így az üzenetek legtöbbször el is jutottak a címzettekhez, akik talán évek óta először – és sok évig utoljára – hallhatták szeretteik hangját.

Néha az is előfordult, hogy nem Magyarországra, hanem például Franciaországba címezték Bécsből az üzenetet egy korábban emigrált rokonnak. Annak ellenére, hogy válaszolni szinte lehetetlen volt, az üzenetküldés lehetősége az otthon maradtakat és az emigránsokat is boldoggá tette.

Azt hiszem, jól vagytok

Zsuzsika üzen Perth Amboyból édesanyjának, Magdolnának, Bözsinek, Ernőnek és rokonainak Miskolc környékére: „Kedves Édesanyám, kedves Bözsi, Ernő és az összes rokonság! Hogy vagytok? Mink elég jól. Most újra szólok hozzátok. Igazán elképzelem, milyen nagy öröm lehet az nektek, mikor halljátok az én beszédemet. Éppen úgy érzek én is. Boldog vagyok, hogy tudunk szerezni nektek örömet a rádión keresztül. Nem is tudom, szegény édesanyám él-e még. Küldtem egy levelet, és még választ nem kaptam. Már azt gondolom, talán ő meghalt, és azért nem küldte a levelet. Azt hiszem, jól vagytok és a gyerekek is, az én lányom is beteg volt, de már most visszament az iskolába és tanítja a gyerekeket, nemcsak a kis magyar gyerekeket, hanem mindenféle nemzetbelit. Most már csókol mindnyájatokat szeretettel: Zsuzsika.

Az üzenetküldők néha virágnyelven, néha konkrétabban fogalmaztak, de az álneveket – az otthon maradt szeretteik védelmében – szinte mindig alkalmazták, és a pontos helymeghatározástól is tartózkodtak. Bár az állambiztonság rajta tartotta a szemét a Szabad Európa Rádión és hallgatóin, majdnem elképzelhetetlen volt, hogy azonosítani lehessen például Csumpit és Zotyit, akik „Hazádnak rendületlenül” jeligére üzenték már 1956 novemberében, hogy Isten segítségével szabad földön vannak.

A rádiós üzenetküldés 1956. október 23-ától változott meg döntően. – Aznap részben még a szokásos adásrend szerint sugárzott a Szabad Európa Rádió. A 22-én felvett üzeneteket lejátszották, de újakat már nem vettek fel. A tudósítások és a magyarországi eseményekkel kapcsolatos külföldi lapszemle mellett nem volt hely a civil üzeneteknek. A szolgáltatás akkor indult újra, amikor a harcok előrehaladtával megteltek a magyarországi kórházak és a sebesülteket Bécsbe kezdték szállítani. A mentősök visszafelé gyógyszereket hoztak, és Bécsben egy szállodából üzentek az otthoniaknak, ahol a Szabad Európának szánt üzeneteket fogadták. Volt, aki még november 4-én is abban reménykedett, hogy hamarosan hazatérhet – mondta Hanák Gábor történész, aki az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárának vezetőjeként kutatta a Szabad Európa Rádió történetét. Számos interjú is készült itt volt szabad európásokkal.

Figyelem, figyelem! Itt a Szabad Európa Rádiója!

Figyelem, figyelem! Most egy vöröskeresztes szállítmány magyar kísérőinek üzeneteit olvassuk fel otthoni hozzátartozóiknak.
Dittének Svábhegyre üzenem. Jól vagyok, mindent elkövetek érte külföldön is.
Corvinistáknak üzenem, Fehér Sapkának vagy Iván Kovácsnak. Jól vagyok, külföldön tartózkodom, nemsokára hazatérek.
Kis Sziki üzeni. Szállítmányok folynak.

A személyesen felolvasott üzeneteket időhiány miatt mellőzték, csak beolvasandó szövegeket fogadott rádió, a műsor ekkor az Üzenetszolgálat nevet vette fel. Juhász László, később szintén a Szabad Európa Rádió munkatársa, aki 1956-ban emigrált, az OSZK Történeti Interjúk Tárának adott interjúban elmesélte: szóvá is tette az akkor már rég a rádiónál dolgozó Kovács K. Zoltánnál, hogy lassan szinte csak üzeneteket és zenét közvetítenek. „Ezek után mit mondhatnánk?” – válaszolta leverten Kovács. A november 5-ei üzenetek megrázó keverékei a tragikus emelkedettségnek, a lényegtelen részleteknek és a pánikszerű kapcsolatkeresésnek.

A matyó terítőket még megkaptuk.

József üzeni Annának. Bízzál Istenben és a végső győzelemben. Ismétlem: József üzeni Annának. Bízzál Istenben és a végső győzelemben.
Angyalnak, Petráknak és a IX. kerületieknek üzenik, hogy a vasárnap esti küldöttség gyógyszerszállítmányért ment, de nem tudott visszamenni. Lajos és Laci hősi halált haltak. Józsi Bécsben van, kórházban, az otthoni sérülésével.
Göllner Éva üzeni, hogy címe: Németország, Bayern, Deggendorf 13. B., Westlicher Graben 4.
Ismétlem: Göllner Éva üzeni, hogy címe: Németország, Bayern, Deggendorf 13. B., Westlicher Graben 4.
Burcsa üzen szüleinek a Csepel-szigetre. A matyóterítőket még megkaptuk. Az egész család egészséges. Igen nagy aggódással várjuk, hogy az első lehető alkalommal hírt adjatok magatokról. Burcsa üzent szüleinek a Csepel-szigetre.
Herbert üzen budai édesanyjának. Drága jó Anyukám és Ati. Szörnyű kétségek közepette állok itt a mikrofon előtt, hiszen az elmúlt két hét eseményei után azt sem tudom, éltek-e még. Megpróbáltalak telefonon elérni benneteket, de nem sikerült. Így most csak arra kérhetlek, írjatok az első adódó alkalommal, és közöljétek, mire van szükségetek. Állandóan rátok gondoltam, és eszembe jutott, hogy te, anyukám egyszer leveskockákat kértél tőlem, hogy legyen mit ennetek, ha háború lesz. Talán a Jóisten akarta úgy, hogy éppen ezt a kívánságodat három héttel ezelőtt teljesítettem. Remélem, még időben megkaptátok. Bandi kéri, hogy a nálad lévő összeget, amennyiben megkaptad, oszd el Ilonka és Baba között. Reméli, hogy jól vannak. Amint lehet, csomagot küldök. Angival és a gyerekekkel a lelki megrázkódtatástól eltekintve egészségesen megvagyunk. Abban a reményben búcsúzom, hogy mind ti, mind összes szeretteink épségben megvannak. Mindnyájunk nevében kimondhatatlan szeretettel és aggódással ölelünk, csókolunk mindnyájatokat.
Herbert üzent budai édesanyjának.

A Szabad Európa Rádió a forradalom alatt híreket, helyszíni tudósításokat és külföldi sajtószemlét sugárzott, a forradalom utolsó napjaiban pedig a forradalmi rádiók adását vette fel és sugározta vissza, hogy azokat a keleti országrészben is hallani lehessen. – Ezek többnyire segítségkérések voltak, amelyekre a Szabad Európa nem tudott mást válaszolni, csak azt, hogy „Adásaikat vettük, a világ közvéleményének továbbítjuk” – mondta Hanák.

Ismeretes, hogy a forradalom napjai után vizsgálat indult a Szabad Európa Rádió magyar osztálya ellen, mert felmerült, hogy a rádió fegyveres segítséget ígért a forradalmároknak.

A történész elmondása szerint a Szabad Európa Rádióban valóban beolvastak a sajtószemle során olyan külföldi újságcikkeket, és idéztek olyan nyilatkozatokat, amelyek szerint a világ nem tűri a szovjet intervenciót, de közvetlenül nem biztatták Magyarországot fegyveres beavatkozással. – Erre jutott a Konrad Adenauer által kezdeményezett, a Szabad Európa Rádiót a hetvenes évekig felügyelő CIA-vel közösen folytatott vizsgálat is. – mondta.

Egyébként ennek a vizsgálatnak köszönhetjük, hogy a magyar osztály 1956-os anyagai megmaradtak. Máskülönben egy bizonyos idő után törölték a szalagokat, és az archiválás terén a magyar osztály szorgalma és pontossága messze elmaradt más országokétól. Hanák azt is hozzátette: tény, hogy a rádió nem hitt Nagy Imrének, és kezdetben ellenségesen viszonyult a politikushoz.

Az üzenetküldés a forradalom leverése után is népszerű maradt, visszaalakult zenés műsorrá. Zenés üzenet címen Perlaki Lívia vezetésével éveken át a legnépszerűbb műsora volt a Szabad Európa Rádiónak, megelőzte még a Tinédzserpartit és a Délutáni randevút is. Az egyik leggyakrabban kért dal a Honvágy dalnak elnevezett szerzemény volt („Oly távol, messze van hazám”), amely nem azonos Karády Katalin Honvágydalával („Idegenben keserűbb a sírás”) – Ekecs Gézától tudjuk, hogy a Terry Gilkyson–Richard Dehr–Frank Miller–Gommermann István-féle világslágert Czövek István bemondó, a Néphadsereg kórusának egykori tagja fordította le magyarra – segítséggel, mert ekkor még nem tudott németül. Minden Zenés üzenetben legalább egyszer lejátszották.A Czövek István által énekelt változat nem maradt fent, a Szabad Európa magyar adásának anyagaiból általában is csak töredékek őrződtek meg – mondta a történész. A későbbi, a forradalom idején a Magyar Rádióban készült változatot Boros Ida énekli, ezt használta később a Szabad Európa Rádió is.

A dal egyébként eredetileg egy 1955-ös szerelmes sláger volt, ehhez írt az osztrák származású Freddy Quinn német szöveget 1956-ban. A magyar Honvágydal ennek a Dort wo die Blumen blüh’n (Ahol virulnak a virágok) kezdetű német slágernek egy változata.