Ilyen az Egri csillagok török szemmel

A legnépszerűbb Gárdonyi-regény török fordítóját, Erdal Salikoglut kérdeztük.

Erdal Salikoglu hitt abban, hogy megismerés nélkül nem lehetséges a szeretet „Ha megismered a másikat, akkor legalább két lehetőséged van: vagy szereted, vagy nem. De amilyen távol állsz a megismeréstől, olyan mélyen gyűlölhetsz is. Ezért akartam, hogy a népem jobban megismerje a testvérnép gondolatait. Nem tartottam attól, hogy rossz érzéseket kelt majd, mert ez történelem. Az pedig köztudott, hogy minden dolognak, eseménynek legalább két oldala van. Tudtam, hogy a magyar nép fontosnak tartja ezt a művet. Ennek nagy jelentősége van. Azt akartam, hogy a népem elolvassa és megtudja a testvérnép érzéseit, gondolatait a múltról, a történelemről. Talán van titok benne, talán nincs. De volt benne valami, ami nagyon tetszett: pont azokat a gondolatokat és érzéseket találtam meg, amelyeket mi is megtapasztaltunk saját történelmünkben: például Gallipoli védelmében, amikor egy maroknyi anyaföldért 250 ezren kiürítették a vértanúság kelyhét.”

Gárdonyi stílusa Ömer Szejfettin török író egypár művére emlékeztette a fordítót. Erdal Salikoglu úgy véli, a hódítói múlt nagyon is erősen él a török köztudatban. „Most is sokan hivatkoznak azokra az időkre, néha a napi politikában is. De mint mindenütt, nálunk sem a múltban élnek már az emberek.” Magáról azt mondja, hogy semleges volt a fordítás során. Csak az a rész zavarta, amikor Török Bálint Szigetvár udvarán párbajt vív a legyengült török rabokkal, akik nagyon elesettnek tűnnek fel a a diadalmas Török Bálinthoz képest. „Köztudott, hogy a törökök jó harcosok voltak. Ha azok a törökök nem voltak vitézek, akkor nem voltak Török Bálintnak valók. Köztudott, hogy ő igazi hős volt, és az ilyennek csak úgy érdemes győznie, ha méltó az ellenfél.” A fordító nem azt várja a török olvasóktól, hogy tetsszen nekik a mű, csak azt, hogy elfogadják, elolvassák, és az ott írtak ismeretében forduljanak a magyarok felé.

A fordítás közben a történelmi hitelesség kérdései is előjöttek. Szakemberek közreműködésével derült fény például arra, hogy a Gárdonyi által emlegetett pénznem, a piaszter a történet idejénél sokkal később használt birodalmi pénz volt. „Szulejmán szultán sem lehetett 1552 előtt olyan vékony karú vénember, ahogy Gárdonyi a szerájban, a Török Bálinttal való találkozás során megrajzolta. Ő egy igazi sportoló, birkózó, harcos ember volt.” A török ostromló hadsereg katonáinak számával kapcsolatban a történészek körében is régóta ismert, hogy a kétszázezres adat túlzás: valószínűleg 40-60 ezren lehettek. „A hadsereg menetelésekor a szultán előtt táncoló kerengő dervis teljesen a fantázia szüleménye, mert az szent dolog, amit nem lehetett az úton végezni, továbbá fizikailag is lehetetlen. A menet leírása nem mindenben felel meg a valóságnak, pedig a török hadjárat egyik legfontosabb jellemzője volt a rend” – teszi hozzá a fordító. „Ezek tulajdonképpen apró hibák. Kisebbek, mint az én hibám, amikor a barát szót dostnak fordítottam törökre, ami havert jelent. Pedig kesis, vagyis szerzetes a jelentése. Szőllősy Gábor régész barátom figyelmeztetett, de sajnos már későn.”

Egyelőre nincs sok visszajelzés az Egri csillagok török fogadtatásával kapcsolatban. „A Türk Dili Dergisi – a Török Nyelv Magazin – című folyóiratban jelent meg egy komoly cikk – Güven Karamese professzor írta –, amely dicsérő szavakkal tudósít a fordításról. Ez a folyóirat az egyik legfontosabb és legkomolyabb jelenleg Törökországban.” Közben már a következő könyvet is befejezte a fordító. „Ujkéry Csabának a Szigetvár visszafoglalásáról szóló Handzsár a tükörben című könyve tényleg mélyen megérintett, és biztos vagyok benne, hogy a török olvasók is így fogadják majd. Most Beder Tibor Gyalogosan Törökországban című útleírását fordítom. Utána pedig megint egy Ujkéry Csaba-könyv következik majd a sorban: a Szigeth pajzsai című történelmi regényében az 1530-tól 1566-ig tartó időszakot dolgozta fel, amikor a török négyszer ostromolta meg Szigetvárt, amelyek közül az 1566. évi utolsó ostrom során sikerült csak a várat elfoglalni.”