L. Simon László a szerzői jogdíjak új elosztásáról

Saját blogjában érvel L. Simon László

A parlament módosította hétfőn a szellemi tulajdont szabályozó törvényeket, előírva, hogy a művészek jogkezelő szervezeteinek át kell adniuk az üres adathordozók árába beépített, úgynevezett  magáncélú másolás után járó jogdíj 25 százalékát a Nemzeti Kulturális Alapnak.

L. Simon László az NKA alelnöke saját blogjában ír a döntés okairól és arról, mire számít az új elosztási rendszer révén: „Nem könnyű higgadtnak maradni, amikor az üres adathordozók – CD-k, pendrive-ok, memóriakártyák – után szedett jogdíjak egy részének az eddigiektől eltérő felosztását javasló törvénymódosítás úgy köszön vissza a magyar sajtóban, hogy a kormány le akarja nyúlni a zenészek jövedelmének negyedét” – kezdi írását a Parlament Kulturális és sajtóbizottságának elnöke.

L. Simon hangsúlyozza, hogy továbbra is partnernek tekinti a törvénymódosítás elleni tiltakozásba „sikeresen bevont zenészeket”, akiknek meg kellene érteni, hogy  „a törvényalkotókat nem a „lenyúlás” szándéka vezérli, hanem a felhasználók által befizetett járulékok célszerűbb felhasználásának igénye” – ami szerinte „az egész magyar zenésztársadalom érdekét szolgálja, beleértve ebbe a feltörekvő új nemzedékeket is”.

Az NKA alelnöke leszögezi, hogy az üres adathordozók árába épített jogdíj Európában ismert és elfogadott jogszerű gyakorlat. A Magyarországon ebből befolyó évi 2,5–3,5 milliárd forintot jelenleg „az úgy nevezett közös jogkezelő szervezetek osztják újra saját tagjaik között, az azonosítható kiadványok eladásai, a médiumokban és a szórakozóhelyeken történt lejátszások gyakorisága és a fellépések alapján képzett elosztási arány szerint. Vagyis az üres adathordozók után a népszerűbb zeneszerzők és előadók tetemes, a kevésbé ismertek elhanyagolható bevételre tesznek szert, holott egyáltalán nem biztos, hogy azokra csak az előbbiek szellemi termékei kerülnek. Ráadásul mindez egy olyan rendszeren keresztül történik, amely – mint az a Kulturális és Sajtóbizottság júniusi nyilvános meghallgatásán is kiderült – a jogdíj-jogosultak és a befizetők számára sem megnyugtató módon, ráadásul elég drágán működik” – hangsúlyozza írásában L. Simon László, aki szerint „a  jelenlegi gyakorlat voltaképpen kétszeresen honorálja a sikeres előadókat, akikhez a jogdíjbevételek jelentős része eleve befolyik”.

Az Országgyűlés mai döntése értelmében az üres hordozók után fizetendő – tehát nem a hagyományos értelemben vett jogdíjak – elosztásának újragondolásával a szerzők új művek megszületését és azoknak a közönséghez való eljuttatását segítik elő. „A Nemzeti Kulturális Alap alelnökeként csak támogatni tudom ezt a kezdeményezést, és erre buzdítanék minden művészt is. Főként azokat, akiknek nem a jogdíjbevételek jelentik a jövedelmük jelentős részét, akik a jövőben megszülető alkotásaikhoz remélnek támogatást, netán a feltörekvő, fiatal nemzedék mellé is hajlandók odaállni. Még egyszer hozzáteszem: nem a saját pénzük, hanem az állam által átengedett járulékszerű befizetés egy részének újraosztása révén” – szögezi le a politikus.

L. Simon László írásában rámutat arra is, hogy a változások teljes összhangban állnak az Európai Unió legújabb ajánlásaival, illetve az Európai Bíróság döntésével. „Az Európai Bíróság a 2013. július 11-ei ítéletében az egyes méltányos díjigényeket, köztük az üres hordozók után beszedett díjakat vizsgálva megállapította, hogy a méltányos díjigények tekintetében lehetséges a díjazás egy részét közvetett kompenzáció, például szociális és kulturális támogatások formájában nyújtani” – idézi az uniós ítéletet.

Az új elosztási rend gyakorlati céljait a következőképp összegzi írása végén: „A törvénymódosítás elfogadását követően, az új NKA-kollégium összetételének és programjának meghatározása során maximális nyitottsággal szeretnénk együtt gondolkodni a legitim szakmai szervezetek vezetőivel, valamint a jogdíjakat kezelő intézmények képviselőivel. Célunk ugyanis nem a „lenyúlás”, a művészek jövedelmeinek megcsapolása, hanem a felhasználók által befizetett, ám konkrét teljesítményhez nem köthető jogdíjak elosztásának újragondolása, többek között a magyar zene jövője érdekében.”