Ókovács: Hosszú távú fejlesztés az Operaházban

Az Ybl-palota felújításának szükségességéről a dalszínház főigazgatója beszélt az MTI-nek.

„Nagyon fontosnak tartom, hogy a miniszterelnök úr nyilvánosan is jelezte az operaházi fejlesztések fontosságát. Ez év elején benyújtott pályázatom tartalmazza azokat a fejlesztési irányokat és projekteket, amelyeket 2018-ig végig kellene vinni ahhoz, hogy – megfelelő állagmegóvás mellett – 25 évig európai szintű legyen a magyar opera- és balettjátszás infrastruktúrája” – mutatott rá Ókovács Szilveszter. Az Operaházat harminc esztendeje renoválták, kiszolgáló épületét, a Hajós utcai üzemházat ugyanakkor építették, ám egyikkel sem történt semmi komoly azóta.

A fejlesztési tervekről elmondta: „Az Erkel Színházban most erő felett javítottunk, szépítettünk sok mindenen, de jövő tavasszal és nyáron kisebb pótmunkák még ott is szükségesek. A Jókai utcai próbaterem tíz éve van az Operaház kezelésében, állapota-levegője a hatvanas éveket őrzi, miközben viszonylag hamar és nem sok pénzből korrekt zenekari centrummá tudnánk alakítani, hogy legyen otthona az ország legelső és messze legnagyobb szimfonikus együttesének. És gondolnunk kell a hangszerpark megújítására is: kétszáz zeneművészünk elsőrangú munkaeszközét kellene biztosítanunk, amitől jelenleg igen messze állunk.”

„Végezetül, de jelentőségében semmiképp sem az utolsó helyen mondom, hogy szükségünk van egy komplex műhelyházra, amelybe nemcsak kilenc gyártóműhelyünk költözne, s kapna benne helyet méretazonos próbaszínpad, de amelyben négy távoli raktárunk összes díszletének és kellékének, valamint a 400 ezer jelmeznek értékőrző tárolása és javítása is megoldható volna. A legutóbbi kiegészítő kormányzati támogatás egyik kritériuma, hogy december 31-éig be kell nyújtaniuk a 2018-ig szóló beruházási stratégiai tervüket – miként azt a hétfői Erkel Színházban tartott sajtóbejáráson Halász János államtitkár is említette. Becsült költségeink már vannak, a csomag legnagyobb eleme az Ybl-palota felújítása, amely 10 milliárdos nagyságrendű. A felsorolt hat projekt összértéke mintegy bruttó 21 milliárd forint lehet mai áron” – részletezte a főigazgató.

Hozzátette: ha az intézményt felügyelő Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője és államtitkára, majd a kormány ezzel egyetért, öt év alatt lehetne megvalósítani a fejlesztéseket az Opera beruházásában, miként az Erkel Színház esetében is történt. „Az Operaháznak nem minden szegélyléce fog megújulni – fogalmazott –, annál sokkal jobb az épület állapota, de a színpadgépészet teljes cseréje elengedhetetlen, a ház összes elaggott vezetékrendszerét korszerűsíteni kell, és a műemléki nézőteret, nézőforgalmi területeket is fel kell frissíteni, hisz bár restaurátorok folyamatosan dolgoznak nálunk, egy ilyen volumenű munka – az ország egyik emblematikus épületének méltó állapota – komolyabb beavatkozást kíván.”

Mint elmondta, néhány helyiség funkciója megváltozik, mert ha felépül a zöldmezős műhelyház, a felszabaduló területek egy sor feszítő problémát oldanak fel. „130 éve először lehetne normális öltözője a zenekarnak, ha a szervezési osztályt sikerül átköltöztetnünk egy Hajós utcai ingatlanba” – jelentette ki. A helyükön méltó operaüzlet és kávézó is nyílna. A festőműhely távozása után világszínvonalú gyakorlóterem szolgálhatná Magyarország egyetlen klasszikusbalett-társulatát, felette tágas házi színpad létesülhetne az énekeseknek, míg az üzemházban másik kartermet is ki kell alakítaniuk az Erkelben futó produkciók próbáihoz. A társulat komfortot, a közönség minőségi javulást nyerne mindezzel – hangsúlyozta a főigazgató. „Működő intézményt bezárni a legnagyobb vétek, ezt is láttuk az Erkelnél, tehát az Operaház sem állna le a felújítás évei alatt, hanem megfelelő ütemezéssel, hosszított nyári szünetekben végeztetnék el a munkákat.”

„Az Operaház intézményi működésének finanszírozása és a társadalom vásárlóereje az ország méretéből és gazdasági helyzetéből következően, úgy látom, még sokáig nem tud a nagy európai házak szintjére, a jelenlegi támogatás ötszörösére emelkedni, de ha legalább a próba- és játszási feltételek minőségiek, mindegyikünk emelt fővel vállalhatja a feladatát” – mondta Ókovács Szilveszter.

A fejlesztések üzemezéséről szólva közölte, egyelőre a tárca vezetői számára készítik saját ütemezési javaslatukat. „Ez a pályázatomban foglaltakkal megegyezően 2014 nyarára tervezi az Erkel színházi pótmunkákat és a Jókai utcai zenekari centrum felfrissítését. 2015 őszére épülhetne fel az úgynevezett műhelyház, és ugyanez év nyarán megoldanánk a Hajós utcai üzemház víz- és villanyvezetékeinek cseréjét, az épület szigetelését. A műhelyek távoztával 2015 nyarán áthangolnánk az Ybl-palota megüresedett üzemi tereinek funkciót, és megkezdenék a nézőforgalmi területek korszerűsítését, restaurálását, 2017 nyarán pedig megvalósulna a színpadtechnika cseréje, amely a legnagyobb körültekintést és a legnagyobb forrást igényli. Ezzel az éveken át ívelő komplex, kitartó munkával – természetesen a művészi munka szisztematikus minőségemelése, új repertoár építése mellett – megalapozhatnánk a magyar opera- és balettjátszás következő negyed századát” – jelentette ki a főigazgató.