A fesztiváligazgató szándéka, hogy múzeumi tárgy helyett élővé tegye az opera műfaját, és olyan darabok írására szólítja föl a zeneszerzőket, amelyek egyesítik a mai musicalek népszerűségét a komolyzene iránt támasztott legmagasabb esztétikai-minőségi elvárásokkal.
Kesselyák Gergely a Bartók Plusz Operafesztivál élén „Az opera halott” elhíresült mondással debütált. Meggyőződése, hogy a mai opera is lehet egyszerre igényes és népszerű.
Megszólalhatnak benne modern hangszerek, lehet mai „könnyűzene”, alkalmazhat kortárs eszközöket, hogy a mai közönség ingerküszöbét is elérje, ahogyan Mozart is a kor szórakoztató zenéjéből alkotta meg a komolyzene-irodalom egyik legkiemelkedőbb életművét. Vagy ahogyan Verdi hangszerelési effektjei vállaltan hatni akartak a hallgató intellektusa mellett érzékeire is − hangoztatta a szakember.
Mint mondta, 2014-ben és 2015-ben is márciusi határidővel a világ minden tájáról olyan „népoperákat”, közönségdarabokat vár a fesztivál, amelyekkel visszahódítható a széles közönség az opera számára. A döntőbe jutott pályaműveket részleteiben, a nyertes művet pedig a következő évben egészében is láthatja a közönség a Bartók Plusz Operafesztiválon. A részletes pályázati kiírás október 1-től olvasható az operafesztivál honlapján.
A fesztiváligazgató emlékeztetett arra, hogy a zsűri a 2013-ban beérkezett pályaművek közül hármat juttatott döntőbe. Szilágyi Miklós zeneszerző és Horváth György Tibor szövegíró Ostrom Opera − Kőszeg 1552 című darabját, valamint Németh Norbert zeneszerző és Győri Magda szövegíró Hazug románc című operáját, illetve az olasz Girolamo Deraco Taci! (Hallgass!) című művét. Ez utóbbi érdekessége, hogy mindössze nyolc másodperces. A Guinness-rekordok könyve szerint is a Magyarországon valaha előadott legrövidebb opera, a világ legrövidebb operájaként való akkreditálása pedig folyamatban van.
