„Rendkívül meglepő volt a felkérés, és megtisztelő a kiválasztás módja. Lady Valerie Soltinak bemutatták több szobrász munkásságát, miután ezeket áttekintette, ő döntött mellettem” – mondta el Párkányi Raab Péter.
A helyszín is ihletően hatott rá, hiszen – mint hangsúlyozta – a Zeneakadémia fantasztikus épület, gazdagon díszítik Stróbl Alajos és más nagy hírű mesterek szobrai és gyönyörű ornamentikái. Párkányi Raab Péter nevéhez fűződik a Nemzeti Színház parkjában található hat szobor, például a Timár Józsefet Az ügynök halála című dráma főszerepében ábrázoló műve. Ezúttal a történelminek mondható környezet az inspiráció forrását jelentette a szobrásznak.
„Solti Györgyről annyit tudtam a megbízás előtt, amennyit a zenével érintőlegesen foglalkozó ember. De tudtam, hogy filmek készültek róla, ismertem az Életem című könyvét. Rengeteget segített Lady Valerie Solti, mert bármilyen jó forrásanyagot is szedtem össze, kíváncsi voltam például olyan fotókra, amelyeknek a segítségével a felesége szemével láthatom és láttathatom őt” – beszélt a munkáról a művész.
Kiderült számára, hogy milyen sok arca volt a világhírű karmesternek. „Kaptam az özvegyétől kitűnő fotókat a kezéről. Különlegesen szép keze volt és érdekes módon az fiatal maradt. Pedig a legtöbb embernél nem is az arc, hanem a kéz árulkodik a korról” – jegyezte meg Párkányi Raab Péter.
Valójában térkompozíció kerül a Liszt Ferenc térre. „Elkezdtem egy sorozatot, az úgynevezett keretes szobrokat. A térben elhelyezett keretbe komponálom bele az arc- és kézrészleteket. Ide is ilyet szántam, annyival nagyobb léptékben, hogy nem csupán Solti György portréja és két keze jelenik meg benne. A műleírásomban is megfogalmaztam: fontosnak tartom, hogy a mű reflektáljon az épületre és a zenére, valamint hogy a szobor magáért beszéljen. Azt is tájékoztassa, hogy ki volt Solti György, aki mit sem tud róla. Ebben a keretben a zene örvénylik, hullámzik a központi személyiség körül. Hangszerek, egy énekes, sőt egy hallgatót imitáló arctöredék is megjelenik a kompozícióban” – árult el részleteket alkotásáról a művész.
Párkányi Raab Péter balassagyarmati születésű, 1995-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán. Jellemzően tradicionális kisplasztikákat, kiállítótermi közegbe helyezett kompozíciókat és monumentális alkotásokat készít, kőből, fából, illetve bronzból. Alkotásai bravúros formakezeléssel komponáltak, a nagy technikai tudással rendelkező művész legfontosabb jellemzője a figuraközpontúság – olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium csütörtöki közleményében.
A Solti-szobor nyilvános avatóünnepségén Martonyi János külügyminiszter és Valerie Solti leplezi le az alkotást. Ezt követően a Zeneakadémián termet is elneveznek a világhírű karmesterről.
