A párizsi Musée d’Orsay-ban október 15-én nyílt az Allegro Barbaro – Bartók Béla és a magyar modernizmus című kiállítás, amely Bartók és a magyar modernizmus művészetét tekinti át 90 festményen, 15 grafikán, több mint 50 fotón, zenei és irodalmi dokumentumon keresztül. A Szépművészeti Múzeummal együttműködésben létrejött tárlatról a The New York Times közölt cikket a kurátorok – Claire Bernardi és Barki Gergely – megszólaltatásával. A kiállításnak rajtuk kívül Rockenbauer Zoltán művészettörténész, volt kulturális miniszter is kurátora.
A cikk szerint az október közepén nyílt tárlat a magyar modernizmus művészetének szentelt eddigi legnagyobb volumenű kiállítások egyike, amely Bartók nemzetközi hírnevét felhasználva nyújt szélesebb betekintést a magyar művészet és politikai élet változásaiba az 1905 és 1920 közötti időszakban. – Azért esett a választásunk Bartókra, mert egyrészt nemzetközileg ismert, másrészt, mert a magyar modernizmus képviselőinek egész garmadája vette körül – mondta Claire Bernardi, a Musée d’Orsay főmuzeológusa, francia művészettörténész.
– Ez az első, a magyar modernizmust ilyen széles körűen – filmen, zenén és képzőművészeten keresztül – bemutató kiállítás – nyilatkozta a The New York Timesnak telefonon Barki Gergely. – Amikor Bartók 1911-ben megírta az Allegro Barbarót, az olyan volt, mint egy önarckép, mivel a zenéje teljesen friss és újszerű volt, majdhogynem túlságosan is modern a magyar közönség számára – tette hozzá. Claire Bernardi szerint a kortárs művészeti múzeumokban azonban megszokottnak számít a zene és a képzőművészet összekapcsolása, a szépművészeti múzeumok számára viszont még új terület ez. A Musée d’Orsay két éve kezdte el zenei témájú sorozatát: tavalyelőtt Gustav Mahlert, tavaly Claude Debussyt helyezték középpontba. De míg azokon a tárlatokon a látogatók csupán egyetlen helyen tudtak zenét hallgatni, a mostani kiállításon minden teremben más-más Bartók-szerzemény hallható.
A látogatók először magyar festők – többek között Berény Róbert, Czigány Dezső és Pór Bertalan –, valamint Paul Gauguin önarcképeivel találkozhatnak, majd a tárlat egyszerre kronologikus és tematikus rendszerben tekinti át a magyar modernizmust. – A belépő azt látja, hogy minden szem rá szegeződik; provokátorok pillantásai, amelyek azt mondják, mi magyarok vagyunk, nem a régi hagyományok követői, hanem az újak elindítói – emelte ki Bernardi. Az 1900-as évek elején a magyarok számára is Párizs jelentette a viszonyítási pontot: Bartók, Ady és társai, a Nyolcak és más festők egyaránt a francia fővárosba utaztak inspirációért. Barki szerint a francia modernizmus képviselőit főként a festmény felszíne érdekelte, míg „az intellektuális és spirituális élet leginkább a magyar művészek asztala volt”. A magyar népi kultúra Bartók vidéki gyűjtőútjain készült fényképein keresztül elevenedik meg a tárlaton, első ízben tárulva a nagyközönség elé. A 2014. január 5-ig látogatható kiállításhoz a Musée d’Orsay számos magyar vonatkozású kísérőprogramot, többek közt koncerteket, tárlatvezetéseket és irodalmi kávéházakat is szervez – írta a The New York Times.
A cikk szerint a kubisták, valójában azonban Kassák és az aktivisták képeivel ér véget a tárlat. Egy másik apró tévedés, hogy nem 1909-ben, hanem 1905-ben kezdték látogatni a párizsi szabadiskolákat a magyar művészek.
