– Milyen apropóból kezdett el a japán gasztronómiával foglalkozni?
– Chef Nobu huszonöt éve jó barátom. Jelen voltam, amikor Los Angelesben létrehozta első éttermét. Egy idő után már én beszéltem rá, hogy itt az ideje egy nagyobb sushi bárt nyitni, hisz már alig fért el a sok ember. Ugyanakkor Robert De Niro azt tanácsolta, hogy terjeszkedjen. Így már huszonöt Nobu étterem működik szerte a világon. Úgy gondoltam, ha már így terjeszkedik, akkor miért ne jöhetne Budapestre is. Nehéz munkával és sok fejtöréssel sikerült létrehoznom a magyar fővárosban a Nobut, ami remekül sikerült, hiszen újszerű és különleges.
Andy Vajna
Fotó: Éberling András / Magyar Nemzet
– Mennyire kellett a Nobu ízvilágát átalakítani, átformálni a magyarországi közönség ízléséhez?
– Nagy kihívásnak találtam Budapesten japán éttermet nyitni, hiszen az átlag magyar ember nem kedveli annyira a halat. A Nobu különlegessége azonban épp abban rejlik, hogy a japán konyha letisztult ízvilágát remekül ötvözi a dél-amerikai fűszerezéssel. Továbbá Gábor, a Nobu főszakácsa remek chef, kreatív és rugalmas, így a Nobu ételei harmonikusan illeszkednek a magyar konyha ízvilágába. A magyar ételek, ugyanúgy, mint a Nobué, egyszerűek, de mégis jól fűszerezettek. Folyamatosan újítunk és próbáljuk a japán ízeket közelebb hozni a magyar gasztronómiához. Hogy mondjak egy példát, a legfrissebb fejlesztésünk a libamáj sushi. Nem gondolná az ember, de remekül kiegészítik egymást.
– Mennyire tükröződik az ön személyes ízlése a budapesti Nobu étterem stílusában?
– A Nobu éttermeknek általában sötét a színviláguk, mivel az étteremláncnak van egy saját építésze, ennek ellenére én jelen voltam az étterem tervezésének minden egyes stádiumánál. Fontosnak találtam, hogy az étterem otthonos és barátságos legyen, így kifejezetten azt kértem, hogy világos és meleg színeket alkalmazzunk. Továbbá szerettem volna, hogy japán motívumok díszítsék az étterem enteriőrjét, így kerültek be a gyönyörű faragású, japán stílusú fa választófalak.
– Mennyivel járult hozzá a Nobu étterem megnyitásához és felépítéséhez? Megtérült ez az összeg?
– Néhány millió eurót fektettem az étterembe három évvel ezelőtt. Még nem térült meg, de hála az égnek népszerű és stabil hozama van, kialakult mára egy vendégköre. A Nobut sikeresnek tartom, hiszen létrehoztunk egy újszerű, japán fúziós éttermet, ami Michelin-ajánlást is kapott.
– Mi a véleménye Budapest gasztronómiai kínálatáról?
– Sajnos azt kell mondanom, hogy szegényesnek találom. Csak az Onix, a Costes és a Nobu próbálkozik újdonságokkal. Például nagyon hiányzik egy nagyon jó kínai étterem, de sajnos esélytelen, hogy létrejöjjön egy. Annyi olcsó kínai étterem van szerteszét az országban, nem biztos, hogy lenne rá kereslet.
Andy vajna (balra) és Bodzsár Márk
Fotó: Kallos Bea / MTI
– Mi húzta vissza az anyaországba?
– Magyarországot szerettem volna támogatni abban, hogy a 21. századdal haladjon, fontosnak tartottam és tartom, hogy az országban létrejöjjenek olyan jelenségek, olyan intézmények, amelyek már Nyugaton kialakultak. Ezért is kezdtem üzleti tevékenységbe, és ezért vállaltam el a kormánybiztosi megbízást, s hívtam életre a Magyar Nemzeti Filmalapot. Szándékomban áll képviselni az új és a friss íz világát. Elsősorban persze azért jöttem vissza, mert Magyarországgal nagyon különleges és nosztalgikus a kapcsolatom. A magyar barátaim, a magyar nyelv szeretete és szépsége, Budapest varázsa, a magyar levegő és maga az anyaföld az, ami közrejátszott abban, hogy visszatérjek, vállalkozásba kezdjek és filmforgatásokat hozzak ide. Számomra Magyarország az izgalmak országa.
– Mit tervez a jövőben? Milyen újabb projekteken szeretne dolgozni?
– A Nobu mindenképpen a jövőm része lesz, hiszen egy olyan vállalkozásba kezdtem bele, ami örömöt okoz nekem. Őszintén remélem, hogy a Magyar Nemzeti Filmalappal is együttműködök a jövőben. Nagy munkát fektettünk bele, új alapokra helyeztük az állami filmfinanszírozást. Felállítottunk egy új, átlátható rendszert, ami biztosítja a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek nyomon követését. A rendszer remekül működik, így a jövőben más is tudná mutatni az irányt. Élvezem a munkát azokkal a forgatókönyvekkel és filmprojektekkel, amik megtalálnak minket a filmalapon keresztül. Lelkesen dédelgetjük őket, így amikor egy projekt megérik, nehéz tőle megválnunk, pláne átélni azt, hogy a megvalósításba már nincs beleszólásunk.
– Tervezi, hogy hamarosan újabb filmbe kezd?
– Van két film a tarsolyomban, amit mindenképpen le szeretnék forgatni. Az egyik Ramszesz fáraó életét dolgozza fel, a másik pedig Jean Eugène Robert-Houdin francia illuzionista életének történetét. Ezek hollywoodi produkciók lesznek, amerikai színészekkel. Az egyik film forgatókönyve már kilencven százalékon áll, már csak apró finomításokra van szükség, a másikat időhiány miatt még el sem kezdtük, egyelőre csak szinopszisként létezik. Természetesen magyar munkatársakkal is fogunk együtt dolgozni, de konkrétumokat majd csak később tudok mondani.
– Gondolom, továbbra is producerként vesz részt ezekben a munkákban. Ön szerint mi a produceri szakma lényege?
– Szinte minden szakmát magába foglal: divat, díszlet, építészet, elektronika stb. Ugyanakkor hasznosnak nyilvánulnak a repülőgépről, az autókról, a helikopterekről és a fegyverekről való ismeretek is. Nem utolsósorban a producer feladata összehangolni mindent. Minden egyes elemnek harmóniában kell lennie. A szereplőket össze kell hangolni a forgatókönyvvel, a színfal mögötti tevékenységeket és a munkálatokat szinkronba kell hozni a produkció ütemével. A szakma fő feladata a harmonizálás. Ha egy film nem sikerült jól, vagy rossz, az a producer hibája, mivel nem tudott összhangot teremteni. A művészet is az összhangban rejlik, nem? De számomra az élet titka a türelem és a kitartás. Céltudatosan előre haladva tudjuk megvalósítani az álmainkat. Ez az élet értelme.
