– A magyar–horvát kapcsolatnak alapvető jelentősége van a történelmünkben, mégis most létesül először magyar kulturális intézet Zágrábban. Mi ennek az oka?
– Ez a kérdés merült fel bennünk is 2010-ben. Tény, hogy 1990 előtt a Jugoszláviával való kapcsolatunkban Belgrád dominált, Zágráb több okból is háttérbe szorult. Utána jöttek a háborús évek, majd az újjáépítés terhei. És most jött el az idő, hogy magyar részről hatékony kormányzati akarat állt e lépés mögé. Szimbolikus, hogy az intézet Zágráb központjában, az Európa Unió képviseletével egy épületben lesz: Magyarország európai uniós elnöksége meghatározó volt Horvátország uniós csatlakozásának kérdésében. A párhuzamosan megnyíló belgrádi intézetet bizonyos szempontból hasonló okok motiválták, mint a zágrábit. Belgrád nyüzsgő metropolis, Budapesthez hasonlóan élénk kulturális élete van. Ugyanakkor más is, mert a huszadik századi magyar–szerb viszony súlyos tragédiákkal terhelt.
– Lehet ezeket a kérdéseket tematizálni egy kulturális intézet programjában?
– A szembenézés folyamata már elindult Szerbiában is, és nekünk, mint elsődlegesen érintetteknek, mindenképpen részt kell venni benne. A szerbek körében pozitívabb magyarságkép van kialakulóban, s ez még inkább igaz a belgrádi értelmiség körében. Ez remélhetőleg kihat a múlt örökségének a feldolgozására is. Keresni fogjuk a kapcsolatot olyan értelmiségiekkel, akik nyitottak a párbeszédre. Sokat segít, hogy Belgrádban, Újvidéken van hagyománya a vajdasági magyar és a szerb kulturális kapcsolatoknak. A belgrádi intézet a szerb közönséghez szól, de az egyetemes magyarság képviseletében. Nem csupán Magyarország-képet, hanem magyarságképet próbál megismertetni, amibe szervesen beletartozik a vajdasági magyarság kulturális teljesítménye. Azt szeretnénk, ha az intézet ismert szereplőjévé válna Belgrád kulturális életének. Jó példa erre a törekvésre a tavalyi belgrádi könyvvásár, ahol díszvendég volt Magyarország.
– Szeptemberben megnyílt Budapesten a török kulturális központ, ugyanakkor kiderült, hogy bezár a kecskeméti székhelyű dán kulturális intézet. Hanne Tornoe igazgató szerint azért, mert Koppenhága inkább a keleti nyitásra áldozna forrásokat. Kultúrdiplomáciai szempontból veszteséget jelent a dánok kivonulása?
– Természetesen veszteség, amely mögött az én információim szerint is költségvetési szempontok álltak. Valószínűleg azt gondolják, hogy ott kell jelen lenni, ahol több a tennivalójuk. Ettől függetlenül a dán–magyar kultúrdiplomáciai kapcsolatok jól működnek: Delhiben pedig lehet, hogy mi fogunk helyet biztosítani a létesítendő dán intézetnek az ott már harmincöt éve működő magyar intézet épületében.
– Pekingben ebben a hónapban nyílt meg a magyar intézet, első kelet-közép-európai kulturális képviseletként. Egy másfél milliárdos ország fővárosában mivel tud kitűnni a magyar kulturális központ?
– Az intézet célközönsége az a véleményformáló réteg, amelynek fontos és érdekes a nemzetközi tájékozódás. Különösen a fiatal generáció: az egyetemisták, a doktoranduszok, a fiatal művészek, akik a magyarországi ösztöndíjak iránt is érdeklődhetnek. Egy jól sikerült koncert vagy az, hogy megjelenünk a pekingi könyvvásáron – szeretném, ha Magyarország a közeljövőben díszvendég lehetne itt – a gazdasági szereplők ingerküszöbét is elérheti. Nyilván az európai közösséget képviseljük Kínában, de fontos tudni, hogy az absztrakt európaisággal a kínaiak nem tudnak mit kezdeni. Konkrét, megfogható értékeket kell itt is felmutatni: a Kodály-módszert, a magyar borokat, gasztronómiát, magyar nyelvtanfolyamot vagy éppen filmeket. A kínaiak a magyar kultúrát mint európait tekintik, de érzékelik azt a speciális jellegét, ami az ázsiai származásunkból, műveltségünk ilyen irányú fogékonyságából adódik. Fontos nekik az is, hogy tisztelettel és barátsággal forduljunk az ő kultúrájuk felé. Az például nagyon sokat jelent, hogy nincs szükségük közvetítő nyelvre a magyar intézetben, mert egy Kínát jól ismerő és kínaiul kiválóan tudó igazgató, a sinológus Buslig Szonja Andrea áll az intézet élén.
Hatos Pál
Fotó: Béres Attila
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!