Bartók, a Kékszakállú

Kritikusunk az Erkel nagy megnyitója után ütős kezdésre számított, de langyos és semmitmondó rendezés várta.

(Vajda János: Mario és a Varázsló, Bartók Béla: A Kékszakállú herceg vára. Premier. Erkel Színház, november 9. 19.00)

Az mno.hu Kultúrgrund rovatában volt szerencsém olvasni Kiss Eszter Veronika tollából az Erkel Színház november 9-én lezajlott két egyfelvonásos bemutatójáról megjelent kritikát. Mivel az írás végén, helyesen, ez áll, „biztos vagyok benne, hogy ha Bartók most élne, nem hagyta volna jóvá ezt a befejezést”, és mivel Bartók Béla szerzői joga mellett az én tisztem kiállni, fontosnak érzem közzétenni az alábbiakat:

A Magyar Állami Operaház intézménye által készített és az Erkel Színházban bemutatott A kékszakállú herceg vára című előadással a bemutató előtt néhány nappal volt lehetőségem egy próba megtekintésével megismerkedni. A próba után késlekedés nélkül írtam az Opera főigazgatójának egy levelet arról, hogy a rendezés több helyen és több kérdésben is lényegesen eltér az eredeti műtől oly módon, hogy az megítélésem szerint sérti a szerző személyhez fűződő és kegyeleti jogait egyaránt. Kértem a Magyar Állami Operaház főigazgatóját, hogy az elfogadhatatlan rendezés helyett a bemutatót egy koncertszerű előadással váltsák fel az idő rövidsége miatt, hiszen egyébként mind az énekesek, mind a zenekar a próbán zeneileg nagyon jó teljesítményt nyújtottak. Jeleztem a főigazgató úrnak, hogy a magam részéről ehhez a rendezéshez semmilyen körülmények között nem fogom aláírni a műre vonatkozó felhasználási szerződést. Ez nem is történt meg, a kifejezett tiltakozásom ellenére tartották meg a bemutatót. Sajnálatosnak tartom, hogy a szerző jogait ma ennyire semmibe veheti még a Magyar Állami Operaház is, különösen akkor, ha épp Bartók Béláról van szó.

Vásárhelyi Gábor

Bartók Béla jogutódja