Nemzeti Színház: oratórium az árulásról

Paul Claudel és Arthur Honegger Johanna a máglyán című művét mutatja be ma este a budapesti Nemzeti Színház.

Ott áll a Szűz a máglyára kötözve, még mielőtt a lángok elérnék, és ebben a valóságos szituációt felfüggesztő sokkhelyzetben emlékszik vissza Johanna életének legfőbb történéseire Domrémytől a roueni máglyáig.

„Egyetlen hatalmas pillanat az egész mű: egyazon pontban ér Johanna a látomások által visszafelé elmondott élettörténetének az elejére, mint amikor fellobban a máglya. Számomra most ez a máglya, amelyben Johanna elég, könyvekből van összehordva, és az európai kultúra szemünk előtt zajló pusztulását hivatott megidézni. Hatalmas könyvfalat rombol szét a tömeg, és ez válik a lángok martalékává. Johanna – az élet – meghatározó szimbólumaként is megjelenik ez a motívum: egy nagy könyvet látunk majd színpadon, amelybe Johanna története íródik” – mondja a műről Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója, a darab rendezője.

Szerinte Paul Claudel szövege és Arthur Honegger zenéje tisztán illeszkedik a Nemzeti Színház profiljához, hitvallásához, gondolatiságához, ezért is választották a második nagyszínpadi bemutatónak ezt az oratóriumot, amely az áldozat és az árulás, a hitbéli kétség és a tántoríthatatlanság kérdéséről, a szent fogalmáról polemizál.

„A mű egyik fontos vonulata a politikai játszmák működésének a bemutatása: miként használja fel a hatalom, a politika az egyént saját céljaira, és miként dobja oda pribékjeinek, ha már nincsen rá szüksége. Rendkívül kényes kérdés, hogy mennyire legyünk aktuálisak a színházban. A darab egyik kulcsjelenetében, az úgynevezett kártyajátékban a legfertelmesebb szereplők – a százéves háború, a 15. századi Nyugat politikusai, uralkodók, hatalmasságok – cinkkelt kártyával játszott partiban döntenek Johanna sorsáról. Ezek a partik mindig ugyanúgy zajlanak: aki veszít, az is nyer – ha nem most, majd a következő partiban. Claudelék konkrétan megnevezik a francia történelem akkori dicstelen szereplőit. Hogyan jön ez át ma? Hogyan tudok erről ma hitelesen beszélni egy mű által: ha szimbolikus maradok, vagy ha konkrét leszek? Az aktualizálás hatása erős és érthető, de nem veszít-e ezáltal a mű, amely mindig több az aktuálisnál?” – írja  az előadás kapcsán Vidnyánszky a Nemzeti Színház honlapján.

A balladisztikus, látomásszínházi misztérium premierjét ma este tartják a Nemzeti Színházban. Címszerepét Tompos Kátya alakítja, Szent Johannaként mellette Kiss Emma is színpadra lép, Blaskó Péter Szent Domonkost, Udvaros Dorottya a hordók anyját, Bodrogi Gyula pedig a lisztes molnárt alakítja.

Az előadás koreográfiáját Bozsik Yvette készítette, a produkcióban közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Budapesti Stúdió Kórus, a Honvéd Férfikar és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola gyermekkara.