Ökodizájn mesterfokon: fából óra vagy épp szemüveg

Ha valaki tényleg lépést akar tartani a divattal, minél előbb szert kell tennie egy fa napszemüvegre.

Külföldön évek óta óriási divatja van a fából készült kiegészítőknek. Egyik legmarkánsabb képviselője a műfajnak egyértelműen az amerikai Shwood, a tiroli Rolf csapata vagy épp a WeWood karóramárka, amely 2010-ben Olaszországból indult világhódító útjára, de már 47 országban lehet kapni. You Buy a Watch We’ll Plan a Tree (Vásárolj egy órát, mi ültetünk egy fát) – szól a nemzetközi szlogen. A firenzei központú cég a százötven éves American Forest nevű szervezettel működik együtt. Az éves bevétele után bizonyos százalékot utal át a szervezetnek, akik ennek köszönhetően körülbelül hatvanezer fát ültetnek el évente a dél-amerikai őserdőkben. Az 1875-ben alapított American Forests az Egyesült Államok legrégebben működő nonprofit, természetvédő szervezete. Világelsők a környezeti értékek megóvásában: Global ReLeaf kampányuk révén közel 4,8 millió fát ültetett el tizennégy szövetségi államban és tíz tagországban egy év alatt.

A WeWood órák tavaly óta már Magyarországon is kaphatók, a fővárosban például az Írók Boltjában vagy BP Shop Wesselényi utcai üzletében lehet rájuk bukkanni, illetve webshopon keresztül lehet az órákat megrendelni. A pehelykönnyű időjelzők kidobásra ítélt fadarabokból készülnek: a mahagóni faragott hangszerhez felhasznált anyagmaradék, az indiai rózsafából pedig eredetileg biliárdgolyó készült, de vannak ébenfa, juharfa, red wing celtis (egy ostorfafajta), kávéfa, guajakfa és tíkfa modellek is, amelyek anyaguknak köszönhetően antiallergének és teljesen cseppállóak. Az óraszerkezeteket a Japán Citizentől vásárolják, a csatok pedig rozsdamentes acélból készülnek, két év teljes garanciát vállalnak minden eladott darabra.

És persze a faültetés itthon sem marad el: – Idén októberben megtartottuk az első faültetésünket a Rákosmenti Önkormányzat és a Segítettem.hu összefogásával. Kétszáz facsemetével lett gazdagabb a Széchenyi utca. Évi két ilyen megmozdulást tervezünk: az órák eladási árából gazdálkodjuk ki a facsemeték és az ültetés költségeit, semmilyen anyagi támogatást nem kapunk hozzá – hangsúlyozza a márka kizárólagos hazai képviselője, Kozlik Zoltán.

Fa napszemüvegért pedig már nem kell Amerikára támaszkodni. Két kecskeméti napszemüvegfüggő fiatal egyszer csak úgy határozott, megalkotják saját márkájukat. Kis Arnold közgazdász és Németh Paula építészhallgató egy családi garázsban alakították ki műhelyüket, magukba szívtak minden információt arról, mitől is lesz jó egy szemüveg, kemény munkát követően pedig idén nyáron megszületett az első ROZI szemüveg. A márka egy képzeletbeli lusta bulldog után kapta nevét.

– Nem siettünk, volt időnk kitapasztalni, hogy milyen alapanyag lesz az ideális nekünk. A fára esett a választás, elsősorban megmunkálhatósága, szépsége és különlegessége miatt. Teljesen laikusként fogtunk hozzá. Nagyon sok segítséget kaptunk a termékfejlesztés során a Nyugat-magyarországi Egyetem faipari mérnöki karától. Persze rengeteget teszt darabot kellett legyártanunk ahhoz, hogy megfelelő minőségű tárgyat tudjunk megalkotni – meséli a csapat fiútagja.

A Rozi szemüvegek rétegelt lemezből készülnek, ezekhez a furnért tömbösítik, hét és kilenc rétegben. Az alap az egyszer késelt juhar, amire rákerül egy réteg többször késelt ében- vagy diófurnér, amelyet bőrbarát olajokkal kezelnek. A 2013-as kollekció ezt a két színt és borítást kapta. Sőt egyedi módon a zsanérok is egyszer késelt ébenfurnérból készülnek, a lencséket pedig a japán Hoya cégtől szerzik be.

– A gyártáson belül az alapanyag válogatása, annak tömbösítése, majd a szemüveg hajlítása, megmunkálása, csiszolása, összeszerelése és csomagolása mind-mind a két kezünk eredménye. Ketten végezzük a tervezést is, valamint a termékhez kapcsolódó egyéb tevékenységeket is. Ez kitölti az időnk nagy részét, sajnos nincs is mindenre elég – mondja Arnold.

Egyszerűség és letisztultság jellemzi a Rozi szemüvegeket, amelyekhez a készítők már létező formákat vettek alapul, persze ezeket saját ízlésvilágukkal ötvözték. Boltokban jelenleg nem kapható, csak a webshopon keresztül lehet beszerezni. A vevő megrendeli álmai szemüvegét, és minden fázisról kap fényképes tájékoztatást. A rozisok a rosszul látókra is gondoltak: jövő év elején útjára indítják a Rozi testvérmárkáját, amely acetát alapanyagú és elsősorban optikai, dioptriás szemüvegeket kínál.

Más is fantáziát látott a fakiegészítőkben: Bakó Attila nemcsak fából, de homokkőből is készít napszemüveget. Az eredetileg modellezőként és grafikusként tevékenykedő úriember először lánya egyik divatbemutatójára készített napszemüveget; egy évvel ezelőtt viszont úgy döntött, szemüvegkészítésre adja a fejét. Külföldi forrásokból inspirálódott, de az anyagokat itthon szerzi be. Munkáira felfigyelt a Király utcai Orange Optika vezetője is, Attila szemüvegeit jelenleg kizárólag ott lehet megvásárolni. – Alapvetően még tesztszakaszban vagyunk: most Hy néven futnak a termékek, de ez is változhat. Folyamatosan kísérletezem az anyagokkal, nem sikerült két egyforma szemüveget készítenem, de tizenhárom forma közül lehet válogatni. A legújabb modelljeimnél a fát neon színű plexivel szeretném kombinálni – meséli Attila, akinek a szemüvegeit például a Tej együttes frontembere, Pálinkás Tamás vagy a Bohemian Betyars zenészei is viselik a fellépéseiken. De már az oregoni Portlandből (itt működik a Shwood) is kapott megrendelést: kint élő lányának tornatanára szeretett bele ezekbe az okulárékba.

A fa nemrég a Dombon-a-tanya csapatát is megihlette: a TheBétaVersion tervezőivel készítették el a Finom átmenet címet viselő formatanulmányt. A projekt részeként koncepttáskát és -telefontartót készítettek az akkori Design Hétre. A férfi, a női, a piknik- és az iskolatáskáknál a nyers fatömbökből kimart struktúrákat növényi cserzésű bőrpántokkal párosították. A famunkát Bazsó Ferenc és Kosaras György készítette.

– Egy olyan gondolatkísérlet, ami tárgyakká transzformál általános emberi érzelmeket, reakciókat és tulajdonságokat. Vizsgálja magát az embert – mint emocionális és racionális lényt, nemre és életkorra való tekintettel. Olyan, a régmúltból fakadó szokásokat vesz alapul, amelyek mindannyiunkra jellemzőek. Olyan általános téziseket vizsgál, amelyektől mindenki számára egyértelművé válik ezeknek a tárgyaknak a tervezési, a viselkedési és a használati rendszere – vélekedtek a tervezők munkájukról.