Az új sorozat legfeljebb másfél száz oldalas zsebkönyvekből áll majd. A szerzők – akik az adott tudományterület vezető magyarországi szakemberei, jobbára akadémikusok – lényegre törő, kiegyensúlyozott és tárgyszerű összefoglalásokat készítettek. Az enciklopédikus igényű sorozat kilenc darabja már megjelent, például Romsics Ignác akadémikus, történész a rendszerváltásról, Bélyácz Iván akadémikus, közgazdász a tőkepiacról, Pléh Csaba akadémikus, nyelvész a lélek és a nyelv kapcsolatáról, Dudits Dénes akadémikus, növénykutató pedig a génnemesítésről gyűjtötte egybe a legfontosabb tudnivalókat.
A sorozat következő darabjaiban Csaba László közgazdász (képünkön) a pénzügyi válságokról, Kulcsár Szabó Ernő a kultúratudományról, Szentpéteri József a magyar őstörténetről, Szabó Dániel az első világháborúról, Szarka László pedig a magyar kisebbségek 20. századi helyzetéről ír. Papp Zoltán elmondta, hogy a francia, angol, német minták alapján készülő sorozatban évente tíz kiadványt terveznek és idővel a magyar tudomány teljességét igyekeznek bemutatni az érdeklődőknek. Célközönségük a nyitott, szakterületének határain túl is tekintő értelmiségi, valamint az érdeklődő középiskolás, illetve felsőoktatás alsóbb évfolyamaira járó diák. A kiadványok rövidesen e-könyvként is hozzáférhetők lesznek.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alelnöke, Maróth Miklós a bemutatón elmondta: a Mindentudás Egyeteme című, nagy sikerű televíziós ismeretterjesztő műsor inspirálta a könyvsorozat elindítását, amelynek célja, hogy a magyar tudomány jelenlegi állapotát összefoglalja és minél szélesebb közönség számára hozzáférhetővé tegye.
A társadalom betegségét jelzik a terjedő tévtanok, áltudományos nézetek, amelyekre a színvonalas ismeretterjesztés lehet a gyógyszer. Ugyanakkor a tudósoknak, a tudománynak is szüksége van a művelt közönség támogatására – tette hozzá.
Vizi E. Szilveszter, az MTA korábbi elnöke, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat elnöke azt hangsúlyozta: van érdeklődés a színvonalas ismeretterjesztésre. Ezt az is bizonyítja, hogy a Mindentudás Egyeteme egyes epizódjait egymillióan látták. A közönségigényhez azonban fel kell nőni és közérthetően, lényegre törően kell bemutatni egy-egy tudásterületen a korszerű és időtálló eredményeket, a tudomány aktuális állását. A társadalom így kerülhet abba a helyzetbe, hogy bizonyos kérdésekről megalapozott véleményt alakíthasson ki – tette hozzá.
