Közben az erdélyi szál folytatása is mindig ott volt a levegőben, és végül egy történelmi regényben öltött testet. Ugron Zsolna szereti a műfajt, de elsősorban mégis Báthory Anna figurája vonzotta, és a korszak, a három részre szakadt Magyarország, amelyben Erdély egy külön kis világ volt. – A Báthoryak voltaképpen mindent tudtak, amit a Borgiák. Nem véletlen, hogy annyi magára maradt nőt ismerünk ebben a családban. A férfiak általában a hatalmi harcok áldozatai lettek – állapítja meg Ugron Zsolna. Az Erdélyi menyegzőnek természetesen vannak irodalmi előzményei, Makkai Sándor Ördögszekér című regényén túl a legfontosabb Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája. Ugron Zsolna itt figyelt fel Báthory Anna alakjára, és ahogy más történelmi regények olvasásakor, most is kutakodni kezdett az őt érdeklő figura valóságalapja után. Meglepte, milyen kevés forrás maradt fenn róla. – Van például egy tizenöt éves periódus, amikor eltűnik, semmilyen forrás nem említi. De ezen túl is rendkívül keveset tudunk róla – mondja Ugron Zsolna.
Szerkesztője rögtön közbeveti, hogy mit mond Umberto Eco az ideális történelmi regényhősről: az olasz író szerint lehetőleg kevés forrás legyen róla, amelyek épp csak hogy lerögzítik a valóságos történelemben. A többit kedve szerint töltheti ki a szerző. Báthory Anna alakja ennek éppen megfelel. – Nem hiszem el Móricz Zsigmondnak Báthory Anna Bethlen Gábor iránti szerelmét. Egy nő nem szerethet olyan férfit, aki így bánt vele – véli Ugron Zsolna. Ezért egy másik szerelmi szálat kreált a saját Báthory Anna-történetébe. Az Erdélyi menyegző egyik érdekessége a nyelve, a források ugyanis a 16-17. század nyelvét beszélik, amely eredeti formájában furcsán hatott volna egy mai szövegben. Ugron Zsolna tulajdonképp Móricz feladatára vállalkozott újra, amikor megpróbált egyensúlyozni a kétféle nyelvi világ között. Ami a történelmi hitelességet illeti, Ugron Zsolna örül, hogy jól vizsgázott a regény: az általa megkérdezett történész csak három hibát talált a szövegben, ezek is csak eseti névelírások. A második és a harmadik kötetben megjelennek majd a korszak más nőalakjai is, akik Ugron Zsolnát foglalkoztatják: például Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor második felesége, aki, bár rövid időre, de Erdély egyetlen női fejedelme lett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!