Ugron Zsolna: a Báthoryak a magyar Borgiák

Ugron Zsolna új könyve Báthory Annát és a korabeli Erdély különleges világát próbálja újraértelmezni.

Nem véletlen, hogy az Erdélyi menyegző bemutatóján Sulyok Miklós Bródy Sándor utcai lakáséttermében fogadott minket az író és az Erdélyi menyegző című regény kiadója, a Libri Kiadó. Ugron Zsolna többször bebizonyította, hogy nem idegen tőle a konyhaművészet, de a menüből ezúttal csak az előételeket, a pástétomot és a padlizsánkrémet készítette saját maga. A padlizsánt most nem erdélyi módra, ugyanis olívaolajat használt hozzá. Az új, Báthory Annáról szóló regényhez, amely egy trilógia első részeként nemrég jelent meg, végül is csak a desszertnek volt némi köze: a gyömbéres-mézes körte valóban 16. századi erdélyi recept szerint készült, ám Ugron Zsolna elmondása szerint így sem tudhatjuk biztosan, mennyire hasonlít vajon az egykori ételhez, mert a korabeli receptekben a „sok” és a „kevés” a leggyakrabban használt mértékegységek.

A Báthory Anna-könyv receptek nélkül is az ősz egyik legfontosabb könyve lesz a Librinél, vélekedik Sárközy Bence, a kiadó vezetője. Szerinte önmagában az is érdekes, hogy egy fiatal női szerző a múltban kutakodik, mert érdekelni kezdte, honnan származunk, és viszonyulni próbál valahogy a múlt és az érték fogalmához. Nyilván az sem közömbös, hogy mindez a nő felől van közelítve. – A női történelmi regény Magyarországon viszonylag új fejlemény, nálunk a történelmi regény elsősorban férfi hagyomány. Ezzel szemben például Angliában Philippa Gregory már régóta űzi a műfajt, és nagyon népszerű az olvasók körében – mondta Sárközy Bence, a Libri Kiadó vezetője és a kötet szerkesztője. Egy kiadó számára persze nem mellékes, hogy világszerte a nők olvasnak többet, mint a férfiak. Ugron Zsolna korábbi könyveiből is egy nőies szerző képe bonatakozik ki. A másik dolog, ami a legtöbb olvasójának eszébe jut Ugron Zsolnáról, az nyilván Erdély. A kalandos életű szerző televíziós újságíróból lett ősei, az erdélyi arisztokraták történetei, a kastélyok és a családi receptek megszállott kutatója. Ennek a munkának a terméke első könyve, a 2010-es Úriányok Erdélyben (az Ulpius Ház Kiadó gondozásában), amely egyszerre szakácskönyv és ezekre a valóságelemekre épített fikciós történet. Ezután más témába fogott, Meskó Zsolttal írt levélregényt, a Szerelemféltőket, amely szintén a Libri Kiadónál látott napvilágot, míg a hamarosan megjelenő szakácskönyvet a Boook Kiadó gondozza.

Közben az erdélyi szál folytatása is mindig ott volt a levegőben, és végül egy történelmi regényben öltött testet. Ugron Zsolna szereti a műfajt, de elsősorban mégis Báthory Anna figurája vonzotta, és a korszak, a három részre szakadt Magyarország, amelyben Erdély egy külön kis világ volt. – A Báthoryak voltaképpen mindent tudtak, amit a Borgiák. Nem véletlen, hogy annyi magára maradt nőt ismerünk ebben a családban. A férfiak általában a hatalmi harcok áldozatai lettek – állapítja meg Ugron Zsolna. Az Erdélyi menyegzőnek természetesen vannak irodalmi előzményei, Makkai Sándor Ördögszekér című regényén túl a legfontosabb Móricz Zsigmond Erdély-trilógiája. Ugron Zsolna itt figyelt fel Báthory Anna alakjára, és ahogy más történelmi regények olvasásakor, most is kutakodni kezdett az őt érdeklő figura valóságalapja után. Meglepte, milyen kevés forrás maradt fenn róla. – Van például egy tizenöt éves periódus, amikor eltűnik, semmilyen forrás nem említi. De ezen túl is rendkívül keveset tudunk róla – mondja Ugron Zsolna.

Szerkesztője rögtön közbeveti, hogy mit mond Umberto Eco az ideális történelmi regényhősről: az olasz író szerint lehetőleg kevés forrás legyen róla, amelyek épp csak hogy lerögzítik a valóságos történelemben. A többit kedve szerint töltheti ki a szerző. Báthory Anna alakja ennek éppen megfelel. – Nem hiszem el Móricz Zsigmondnak Báthory Anna Bethlen Gábor iránti szerelmét. Egy nő nem szerethet olyan férfit, aki így bánt vele – véli Ugron Zsolna. Ezért egy másik szerelmi szálat kreált a saját Báthory Anna-történetébe. Az Erdélyi menyegző egyik érdekessége a nyelve, a források ugyanis a 16-17. század nyelvét beszélik, amely eredeti formájában furcsán hatott volna egy mai szövegben. Ugron Zsolna tulajdonképp Móricz feladatára vállalkozott újra, amikor megpróbált egyensúlyozni a kétféle nyelvi világ között. Ami a történelmi hitelességet illeti, Ugron Zsolna örül, hogy jól vizsgázott a regény: az általa megkérdezett történész csak három hibát talált a szövegben, ezek is csak eseti névelírások. A második és a harmadik kötetben megjelennek majd a korszak más nőalakjai is, akik Ugron Zsolnát foglalkoztatják: például Brandenburgi Katalin, Bethlen Gábor második felesége, aki, bár rövid időre, de Erdély egyetlen női fejedelme lett.