A jótékonysági akció során a felajánlók december 14-ig vihetik el a Szentendre belvárosában található Skanzen-házba, illetve a múzeum bejárati épületében elhelyezett gyűjtőpontokba a jó állapotban lévő, tiszta játékokat, könyveket, ruhaneműt. Az adományokat a Katolikus Karitász juttatja el a rászorulókhoz – mondta el a távirati irodának Kecskés Noémi sajtóreferens.
Az intézmény – szintén első alkalommal – magányosan élő időseket, nyugdíjasközösségeket is meghívott a múzeumba a hétvégére, hogy bevonja őket a közös ünnepi várakozásba, a karácsonyi előkészületekbe. A skanzen ebben az évben december 15-ig várja programjaival az érdeklődőket – közölte a sajtóreferens.
Az adventi készülődésben az ökogondolat is megjelenik, ami a Szabadtéri Néprajzi Múzeum számára is fontos, hiszen a paraszti életben, a hagyományokban is kiemelt szerep jutott a természetes anyagoknak, a természetközeli gondolkodásnak, a környezet kínálta adottságok felhasználásának – jellemezte az idei programot.
Ezen a hétvégén a Lajta Néptáncegyüttes kelti életre a betlehemezés szokását. A 19–20. századi betlehemezés középpontjában a kifordított bundát viselő betlehemi pásztorok párbeszédes játéka állt, akik házilag készített jászol vagy templom alakú betlehemet hordoztak magukkal, házról házra járva énekeltek, és bőséget, egészséget, termékenységet varázsoltak a házak lakóinak, amiért dió és alma járt nekik – idézte fel Kecskés Noémi.
Az érdeklődők most szombaton és vasárnap a hédervári és kunszigeti betlehemessel ismerkedhetnek meg, de megtudhatják, hogy mi az a bölcsőcskézés vagy a mendikálás – tette hozzá. A látogatók a hagyományos konyhában megkóstolhatják Kisjézuska kalácsát is, ami a végtelenséget szimbolizáló fonott, kerekre formált kalácstészta. Mellette fahéjas sült almát és fűszeres gyógyteát is kínálnak.
A Lajta Néptáncegyüttes tagjai a hétvégén a vendégekkel együtt elkészítik a karácsonyfa elődjét, a termőágat – a termékenység és az örök élet jelképét –, amelyet a látogatók mézeskaláccsal, maguk készítette szalmacsillaggal, csuhéangyallal és aranydióval dekorálhatnak.
(Fotó: Szabadtéri Néprajzi Múzeum)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!