Kortárs kínai alkotók a Modemben

A kortárs kínai képzőművészet ellentmondásos és néha politikai tabukat feszegető világa a debreceni Modemben.

A száznál több fotó- és videóinstallációt, festményt és plasztikát felvonultató, Az új spektákulum című kiállítás nagy hangsúlyt helyez a valóságot elferdítő tényezőkre – hangoztatta Jü Ko kurátor a tárlat pénteki sajtóbejárásán, megjegyezve, hogy a kínai képzőművészet élvonala érkezett meg a cívisvárosba.

A szecsuani művészeti akadémia tagja felhívta a figyelmet azokra a fotóinstallációkra, amelyek a hivatalos kínai pártlapokban megjelent fényképeket és az eredeti fotókat vetik össze. Látható, hogy a retusálással és más módszerekkel megváltoztatott médiavilágban és az egész kommunizmusban nincs valóságos történelem, az folyamatosan változik – vélekedett.

Csang Ta-li a Második történelem című fotóinstallációjával teszi fel a kérdést: hogy lehet a valóságot megismerni a média által manipulált világban? A kurátor rámutatott, hogy a kiállításon megjelenő 19 művész mindegyike az 1980-as években kezdte pályafutását, és közös bennük az is, hogy egy ideig nyugaton is éltek és dolgoztak. „A kínai művészek persze anélkül is tudnak napjainkban érvényesülni, hogy nyugaton alkottak vagy éltek volna, ugyanakkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy akit több hatás ér, annak nagyobb is lesz a tapasztalata” – válaszolta a távirati iroda kérdésére Jü.

A média hatását jeleníti meg a kiállítás egyik leglátványosabb eleme is: ebben egy étkezőasztal közepén forgó földgömb körül vécécsészék szolgálnak ülőalkalmatosságként, az uv-fényekben pompázó helyre konfettit szórnak. Jang Csien ezzel a Médialakoma című meghökkentő ábrázolással jelzi: a sajtótermékek beterítenek, bekebeleznek, beborítanak mindent. Ám a mindent ellepő konfetti nemcsak a sajtótermékek maradványa, hanem az asztal mellől hiányzó embereké is, akiket ledarált a modern társadalom gépezete – mondta Jü Ko.

Az erős hatás már a kiállítás elején sem marad el, ott ugyanis egy félbevágott fotel belsejéből emberi belső szervek és csontok villannak elő.

A képek közül kiemelkedik az a három több négyzetméteres fotó, amelyeken ugyanaz a fölfelé tekintő arc jelenik meg más-más kéztartással. Anélkül látunk bennük imádkozó, sikerét élvező, tenyerét dörzsölő és akár egy tornagyakorlathoz a kezét előkészítő embert, hogy az arcizma rezzenne – mutatott rá a kurátor.

Kukla Krisztián, a Modem igazgatója szerint Kína és Magyarország komolyan érdeklődik egymás iránt, Magyarországon egy kínai kortárs tárlat egyszerre hordozza magában az ismerős művészetet és az egzotikumot. A hatalmas precizitással készülő nagyméretű fotókon például olyan modern városok köszönnek vissza, amelyek a rajtuk szereplő kínaiak nélkül lehetnének akár nyugati helyszínek is. Kínára azonban sokan ma is egzotikus országként tekintenek, és kíváncsiak is arra, hogy milyen valójában – fogalmazott a direktor, megjegyezve, hogy Az új spektákulum a távol-keleti ország kultúrájának kritikai változásait is látni engedi.

Somogyi Béla alpolgármester a tárlatot a kulturális alapú városfejlesztés egyik hozadékának nevezte, hiszen a városnak az elmúlt években kialakított kínai kapcsolatrendszere nélkül a kiállítás aligha jöhetett volna el Debrecenbe. Az új spektákulum március 30-áig látogatható.