Még nem késő! Könyvek a karácsonyfa alá

Történelmi regények, Lackfi-tárcák és Kubik Anna hangoskönyve – könyvújdonságok közül válogattunk a fa alá.

A történelmi regény trendi lett: mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy idén először a történelmi regény napját is megrendezték. A műfaj idei magyar terméséből két szórakoztató, mégis igényes kötet Szécsi Noémié és Horváth Péteré. Ráadásul közös vonás, hogy mind a kettő második kötet, így egyszerre akár két könyvvel is meglephetjük a történelmi regényekért rajongó célszemélyt. Szécsi Noémi Nyughatatlanok című, 1848 után játszódó emigráns-regényét folytatja a Gondolatolvasóval, de itt nem a szoros értelemben vett történelmi események, hanem az elbeszélő, egy siket fiú alternatív történelemlátása játssza a főszerepet. A Nyughatalanokból ismert sokszínű szereplőgárda itt is megjelenik, csak áttételesebben. Horváth Péter pedig a Mátyás-korabeli Selmecbánya fordulatos, intrikákkal teli történetét szövi tovább A képíró című regényben, amely a tavaly megjelent Bogárvérrel folytatása. Itt már nem kizárólag Nyulacska, a sánta és púpos kolostorszolga kerül középpontba, ugyanis végre felbukkan a történelmi bonyodalmak egyik titokzatos főszereplője, M. S. mester, vagyis a képíró.
(Szécsi Noémi: Gondolatolvasó, Európa Könyvkiadó, 2013, Horváth Péter: A képíró, Noran Libro Kiadó, 2013)

Egy szép album tipikus jolly joker-könyvajándék a képzőművészetet szeretőknek, most mégsem kifejezett képzőművészeti albumot ajánlunk. Bár tény, hogy gyönyörűen illusztrált, vaskos könyvről van szó: Umberto Eco új, könyvéről, A legendás földek és helyek történetéről, amely A szépség történetével, A rútság történetével és A lista mámorával alkot tetralógiát. Bár az olasz szerzőt többnyire inkább szórakoztató regényei tették Magyarországon ismertté, azért kultúrtörténeti sorozata sem maradt rajongók nélkül. És mivel Eco elsősorban mégiscsak esztéta és kultúrtörténész, nagyon is érdemes forgatni A legendás földek és helyek történetét. A szerző nem távolodik el nagyon messzire regényei egyik fő témájától, a rejtélyektől és az összeesküvés-elméletektől. A könyv gyakorlatilag ezek gyűjteménye is: szó van benne például a Szent Grál legendájának különböző változatairól, amelyekből az Eco által finoman szólva nem túl nagyra tartott Dan Brown lapátolta össze A Da Vinci-kód című, világhírűvé lett könyvét, tulajdonképpen színtiszta történelmi igazságként adva el a legendákat. Nem ő volt az első ilyen: a kötet sok, a képzelt helyekben szilárdan hívő szerző műveikből vonultat fel szemelvényeket az ókortól egészen a XX. századig. A föld belsejébe, a Kelet csodáinak világába vagy a távoli észak, Hyperborea földjére is elutazhatunk Ecóval, esetleg kereshetjük vele együtt Atlantiszt. Mivel a kötet szép kivitelű, és gondosan válogatott, a szerzői szándék szerint lehetőleg kevésbé ismert alkotásokkal illusztrálták, örömet jelenthet a képzőművészetet kedvelőknek is.
(Umberto Eco: A legendás földek és helyek története, Európa Könyvkiadó, 2013. Fotó: Umberto Eco a kötet videóelőzetesében)

A hangoskönyv hívei mind tudnak legalább egy megdönthetetlen érvet mondani arra, hogy miért jó időnként ilyen formában is fogyasztani az irodalmat, és valóban szólnak praktikus érvek a hallgatható könyvek mellett. De még jobb, amikor egy hangoskönyv önálló műalkotássá válik, és nem csak azért hallgatjuk újra és újra, mert leírt formában is kedveljük a műveket, hanem mert úgy akarjuk őket újra átélni, ahogy a hangoskönyv összeállítói lemezre álmodták nekünk. Ilyen a Másféle idő című verslemez, amelyen Kubik Anna adja elő női költők verseit, Miskolczi Anita gordonkaművész Bach-szvitjeivel kísérve. A versválogatás – Erős Kinga szerkesztő munkája – eleve egyedi: ismert és kevésbé ismert költőnők verseivel rajzolja fel egy (női) sors ívét. Szerelem, gyász és lételméleti kérdések köszönnek vissza Nemes Nagy Ágnes, Török Sophie (a címadó vers szerzője), Reichard Piroska, Bede Anna, Hajnal Anna, Tóth Krisztina, Mezey Katalin és mások verseiben. Kubik Anna előadásában a lemez súlyos, tényleg egy élet teljességét bemutató alkotássá válik. Közben az ember örül annak is, hogy az összecsapott dolgokkal bőven szolgáló világban megint valami olyasmivel találkozott, ami egyszerűen csak igényes, az első pillanattól az utolsóig. Érdekesség, hogy a lemez egyik szereplőjének sem volt még hasonló munkája, a végeredmény mégis – vagy talán részben ezért is – rendkívül jó.
(Kubik Anna: Másféle idő, Orpheusz Kiadó, 2013. A felvétel a Magyar Katolikus Rádióban készült, zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter, hangmérnök: Horváth János)

Igazi  „jól ajándékozható” könyv Lackfi János Milyenek a magyarok? című tárcakötete, vagy annak második része, a Milyenek MÉG a magyarok? Lackfi szórakoztatóan, szeretettel és iróniával ír a magyar mindennapokról. A humora szinte minden korosztály számára érthető és élvezhető. A kis kötetet az MNO munkatársa, Szathmáry István látta el szellemes, karikatúrába hajló illusztrációkkal. Lackfi sokszor a jól ismert sztereotípiákat lovagolja meg, ám úgy, hogy az olvasó ne ásítson unottan a századszor emlegetett gyarlóságok olvastán. Lackfi egyik védjegye a magyar nyelvvel való játék, a korlátlan lehetőségeket új könyvében is kihasználja. Részben itt is olyan gyöngyszemeket kutat fel, amelyeket ismerhettünk, csak nem tudtuk olyan könnyű kézzel, magabiztosan összekötögetni a szálakat, mint az író, akinek kedvenc szórakozása az utcán heverő irodalom összeszedegetése, legyen az a magyar káromkodások széles skálája vagy a kortárs nyelvújítás olyan gyöngyszemei, mint például a hálózsák beceneve, a „csicsizacsi”. Lackfi humoros mozaikokat rakosgat egymás mellé a mindennapi életünkből, találkozásokat egymással a buszon, az autószerelőnél, hivatalban, vendégségben, a szomszéd kerítésénél vagy épp külföldön.
(Lackfi János: Milyenek MÉG a magyarok? Helikon Kiadó, 2013)