Megelevenedik a Budavári Palota élettörténete

A Budapesti Történeti Múzeum új, állandó kiállítása a Budavári Palota történetét mutatja be.

Grund
2013. 12. 29. 14:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Farbaky Péter és Rostás Péter rendezte tárlat az palota elmúlt bő háromszáz évét dolgozza fel Mária Teréziától József nádorig, Ferenc Józseftől Kádár Jánosig. A királyi palota építésében és díszítésében elmúlt három évszázadában olyan művészek vettek részt, mint Franz Anton Hillebrandt, Ybl Miklós, Hauszmann Alajos vagy Fadrusz János. 1686-tól egészen napjainkig követhetjük végig a palota egykori életének fényűzését a korabeli berendezés megőrzött emlékei, festmények, építészeti tervek és míves iparművészeti emlékek segítségével. A kiállításon Mária Terézia, József nádor, majd Ferenc József és végül a 20. század politikusai elevenednek meg idézetek, portrék és díszes használati tárgyak segítségével. Érintőképernyőkön virtuálisan bejárhatók a palota elpusztult termei, emellett több 3D-s animáció is segíti a palota építéstörténetének megértését.

A kiállítás két egyedülálló falrekonstrukciót is bemutat. Az egyik a Mária Terézia korabeli, fehér-arany festésű, gazdagon díszített keretben karmazsinvörös selyemdamaszt bevonatú falrészlet, amelynek textilborítása a bécsi Hofburgban őrzött eredeti pontos másolata. A másik a neoreneszánsz Hunyadi terem faragott tölgyfa falburkolatának apró részletekig hű rekonstrukciója, amelyet Benczúr Gyula Mátyás királyt bemutató monumentális festménye tesz teljessé. A kurátori munka alaposságát dicséri, hogy a krisztinavárosi szárny egykori díszlépcsőházának aranyozott bronz kandelábere alá abból a felső-ausztriai márványból készült az eredeti tervek alapján posztamens, amely az eredeti költségvetési kiírásban is szerepel, így Hauszmann Alajos korabeli elképzeléseit is hitelesen megismerhetjük.

A kiállítás sok olyan tárgyat, ábrázolást és ezekhez kapcsolódó történetet tár fel, amit a mai napig nem ismert sem a szakma, sem a közvélemény. Láthatók a palota 1770 körüli állapotát bemutató homlokzatrajzok a bécsi Albertina gyűjteményéből, és egy olyan, magántulajdonú, 1778 körüli alaprajz, amely csak röviddel a kiállítás megnyílta előtt került elő. A palota 1945 utáni történetének egyik legizgalmasabb emléke is látható a tárlaton: a szocreál beépítésű Szent György teret és kupolát ábrázoló, Janáky István irodája által készített, négy méter széles temperafestmény.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.