Raffaello: a reneszánsz topmenedzser

Pillantson be rajzok és metszetek segítségével a reneszánsz festőzseni és topmenedzser, Raffaello titkaiba.

Hajlamosak vagyunk a reneszánsz legkiválóbb festőit magányos, a szürke tömeg felé magasodó óriásokként elképzelni, holott az igazság az, hogy ha csak Raffaello élettörténetét vesszük, akkor az üzletszervezés és az önmenedzselés terén is kimagaslót alkottak – ráadásul komoly csapatmunkára támaszkodva. A Szépművészeti Múzeum új, Az eszmény diadala – Raffaello című kiállításának sajtóbejárásán többek között az is kiderült, az igencsak fiatalon, harminchét évesen elhunyt olasz festőzseni valójában egy komoly vállalkozást működtető sikerember volt, mai fogalmakkal egy jól menő ügynökség art direktora.

Ahogy Kárpáti Zoltán, a kiállítás kurátora fogalmazott: Raffaello uralta kora római művészeti életét. Persze a legfontosabb az a komoly hatás, amit a 16. század európai festészetére gyakorolt. A tárlat ugyanakkor elsősorban Raffaello és olasz kortársai, valamint követői kapcsolatát vizsgálja. A Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteménye több mint ezer 16. századi olasz rajzot és mintegy 4600 metszetet őriz, ezek digitális katalógusa 2012 óta az interneten is elérhető.

Üzleti érzékéről tanúskodik többek között, hogy felismerte, jó pénz van a metszetek árusításában, amiket a korabeli jómódúak előszeretettel akasztottak a falra. Az pedig, hogy komoly stábbal – profi művészek egész hadával – dolgoztatott egy-egy megbízáson, nem csak vállalatszervezés-történeti szempontból érdekes, komoly művészettörténeti vonatkozásai is vannak e ténynek. A most megnyílt kiállítás középpontjában ugyanis hat, Raffaellónak tulajdonított rajz áll, ezek közül több a kiállításon is bemutatott rézmetszetekhez szolgált előrajzként, más munkák pedig freskók, nagyobb szabású alkotások előtanulmányaiként készültek.

Ezek szerzősége korántsem egyértelmű – mondta el Kárpáti Zoltán. Többek között azért sem lehetünk teljesen biztosak egy-egy rajz eredetét illetően, mert Raffaello olyan profikat foglalkoztatott, akik mesterien tudták utánozni az ő stílusát is. Ahogy egyébként pályája kezdetén ő is tett – utalt a bizonyítás nehézségeire a kurátor a hat rajz egyike kapcsán. A Mária mennybemenetele című kép a mester korai alkotása, ami nagyon rossz állapotban maradt fent. Viszont a korábban csak festmények esetében alkalmazott vizsgálatoknak – az infravörös és ultraviola fényben készült felvételekről van szó, melyek láthatóvá teszik a szabad szemmel nem látható vonásokat is – köszönhetően megállapítható, hogy a kép alkotója Raffaello. A szakértői vizsgálat részletei egyébként hamarosan az érdeklődők számára is hozzáférhetőek lesznek a múzeum honlapján.

A kiállítás egyik érdekessége az a rajzsorozat, melyek Marcantonio Raimondi és más alkotók finoman szólva is erotikus (valójában kőkeményen pornográf) metszeteihez készültek.

A szerzőség körüli bizonytalanságok miatt is is nagy a művészettörténeti értéke a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye egyik csúcsműveként számon tartott Esterházy Madonnának: Raffaello kiállításon is bemutatott kisméretű, befejezetlen táblaképén ugyanis szabad szemmel jól megfigyelhető az alárajzolás, így a rajzok kontextusába helyezve a festmény jól bemutatja a művész munkamódszerét. A képtől nem messze, a Samsung jóvoltából felállított monitoron a kép vizsgálatának részletei is megtekinthetők.

A táblaképet Raffaello Firenzében készítette megélhetési célból, amikor komoly megbízás híján volt. Az ilyen képeket egyébként a gazdagok előszeretettel vásárolták gyermekeiknek, például eljegyzési ajándékként. Boldog idők – tehetnénk még ennyit hozzá a végén.