Többórás késéssel indult pénteken az a berlini repülő, amellyel a népes magyar különítmény szeretett volna eljutni a szombati Európai Filmdíj-átadó ünnepségre. A maroknyi újságíróhoz csatlakozott a szép számú magyar Európai Filmakadémia (EFA) tag, közte számos producer.
Az érkezés az indulással ellentétben zökkenőmentes volt, még ha a Berlin ezúttal is a fagyos-szeles arcát mutatta. Ez az arc sokkal szebbé vált, amikor az egy hotelben elszállásolt újságírók és filmesek között az ember akarva és akaratlanul sztárok sorával találkozott a liftben.
Egyszer Toni Servillóval, egyszer Pedro Almodóvarral utaztam együtt, máskor pedig épp váltottuk egymást az életben is csodálatos Adèle Exarchopoulosszal, az Adéle élete – 1–2. fejezet főszereplőjével.Az idei, 26. Európai Filmdíj-átadó az előző évekkel ellentétben nem tűnt lefutottnak, bár cannes-i Arany Pálma-díja után okkal várhatta befutónak utóbbi rendezőjét, Adellatif Kechiche-et és filmjét. Ennek ellenére az este nagy ünnepeltje A nagy szépség lett, amely öt jelöléséből négyet díjra váltott, és megkapta a legjobb film, rendezés, férfi főszereplő és vágás díját.
Az öt kategóriában jelölt Alabama és Monroe végül a legjobb színésznő díjával távozott, Adellatif Kechiche Adéle élete – 1–2. fejezet című filmje pedig a cannes-i Arany Pálma után ma este díj nélkül maradt.Az első díjat – Volker Schlöndorff melegszívű köszöntője után – Ennio Morricone kapta a Senki többet című drámáért, akit az év zeneszerzője díj átadásakor hatalmas, álló ováció köszöntött, a díjátadó Schlöndorff pedig a 85 éves mesternek nemcsak a tehetségét és megújulási képességét, de vitalitását is méltatta.
Morricone díjazása is azt sejttette, hogy az EFA idén különösen nagy figyelmet fordít gyökereire, közelmúltjára, értékeire, s így a szombat esti ünnep egyfajta kiállásnak is tekinthető volt az európai film és identitás mellett.
Ezt az ambíciót húzta alá az európai filmért tett erőfeszítéseiért kapott díjazott Pedro Almodóvar is, akit Noomi Rapace és népes spanyol delegáció köszöntött, a spanyol rendező pedig őszintén meghatottan fogadta a humoros és meghitt gratulációt.
A remek rendező beszédében külön köszöntötte az Európai Filmakadémiát, amely az első pillanattól kezdve nagy figyelemmel viseltetett alkotásai iránt.
Az életműdíjat a francia film dívája, Catherine Deneuve kapta, akit Wim Wenders, az Európai Filmakadémia elnöke köszöntött, és nemes egyszerűséggel istennőnek és királynőnek, valamint a földkerekség legszebb nőjének nevezett.
A legjobb színésznő díját átadó Christopher Lambert előbb köszöntötte Catherine Deneuve-öt, akit személyes hősének nevezett, majd a díjat átadta az Alabama és Monroe főszereplőnőjének, Veerle Baetensnek.
Baetens beszédében többek között családjának, a stábnak és Belgiumnak köszönte meg a díjat, utóbbinál kiemelve, hogy reméli, az ország együtt marad, mert a flamandok és vallonok olyan jól működnek együtt.
A legjobb színész díját teljesen megérdemelten nyerte el átütő alakításáért Toni Servillo, A nagy szépség főszereplője, aki ezzel 2008 után másodszor kapta meg az Európai Filmdíjat, az Il divo – A megfoghatatlan után ezúttal is egy Paolo Sorrentino-filmért.A legjobb forgatókönyv díját Francois Ozon nyerte A házban című remek thrilleréért, a közönségdíjat pedig a remek Szerelem, örökség, portugál című portugál–francia vígjáték kapta, amely Magyarországon is nagy közönségsikert aratott.
Az új, vígjáték kategóriában a vígjátéknak kevésbé nevezhető Csak a szerelem számít nyert, a dán Susanne Bier így ismét sikert ért el a skandináv mozinak.A legjobb dokumentumfilm díját az EFA frissen megválasztott ügyvezető elnöke, Agnieszka Holland adta át, aki kiemelte a filmek erős és nyers történeteit. A győztes a kategóriában a dán The Act of Killing volt, Joshua Oppenheimer indonéz tömegmészárlásokról szóló filmje az Oscar-díj nagy esélyese is.
Az animációs film kategóriában Ari Folman A futurológiakongresszus című munkája nyert, amely ugyan nem ért fel a Libanoni keringő című mesterművéhez, de így is a legmeggyőzőbb európai egész estés animáció volt 2013-ban. Folman köszöntőjében kiemelte az európai koprodukcióban részt vevők erőfeszítéseit, hangsúlyozva az európai összefogás fontosságát.
A jelent, illetve jövőt tekintve az első filmes díjat, a Prix Fiprescit a német Oh Boy és rendezője, Jan Ole Gerster nyerte, aki szintén az európai film iránti elköteleződését és annak jelentőségét hangsúlyozta köszönő beszédében. A jelek szerint az utánpótlás is meg van szervezve.
