A történész a brit titkosszolgálat, a Special Operations Executive (SOE) iratainak részleges feloldása után, édesapja, a híres könyvkiadó, Cserépfalvi Imre szerepét kutatva jutott Albert Göringhez. A kutatások során hamar kiderült, hogy a fiatalabb Göringet igencsak más fából faragták, mint bátyját, hiszen gyakorlatilag a testvére munkáját ásta alá.
A cikkben egy olyan intrikákkal átszőtt rendszer sejlik fel szemünk előtt, mely hatalmi harcoktól és kicsinyes csipkelődésektől sem volt mentes. Még a Göring fiúk „faji tisztasága” is terítékre került. „Hermann Göring az egykori bécsi polgármesternek, a hírhedten antiszemita Karl Luegernek a nácik körében szállóigévé vált cinikus kijelentésével válaszolt: »hogy ki a zsidó, azt én mondom meg«.”
Ebben a közegben manőverezett a világfi, aki a jól fizetett állások és a szép nők között váltakozva emberek tucatjait mentetette meg a biztos haláltól, saját életét is veszélyeztetve. „Az egyik legérdekesebb név Kurt von Schuschniggé, Ausztria szövetségi kancellárjáé. Őt Albert Göring – jegyzete szerint – a Gestapo bécsi fogdájából szabadította ki. Ott van még a listán József Ferdinánd, a Habsburg-ház főhercege is, akit a dachaui koncentrációs táborból menekített el.”
Albert számára a háború a fegyverek elhallgatásával sem ért véget. A „felszabadítók” a neve miatt indexre tették, a náci rezsim elleni tettei sem hatották meg az amerikaiakat. „Egyre rosszabbul bántak vele. Még fogait is kirúgták. [ ] Az amerikaiak élete végéig zaklatták, neve miatt nem tudott munkát kapni. Szerény körülmények között élt Münchenben. 1966 decemberében, röviddel halála előtt elvette házvezetőnőjét, hogy az örökölhesse első világháborús hadirokkantnyugdíját.”
Albert Göring életéről angol kutatók filmet is forgattak, melyet a magyarországi BBC Science-en is bemutattak. A film, melyben Cserépfalvi-Galligan Katalin is megszólal, azóta elérhető a legnagyobb videómegosztón is, angol nyelven.
