Halász János a távirati irodának adott interjújában hangsúlyozta: 2013-at a kultúrában a kiegyensúlyozott működés, a fejlesztések, az államtitkárság és a szakmai szervezetek, más államtitkárságok, tárcák közötti együttműködés jellemezte. A fejlesztések két területen is szembeötlőek: Budapesten a nagy intézményeknél, vidéken pedig a kis művelődési házaknál.
A kormány által részben vagy egészben finanszírozott fővárosi beruházásokként november elején nyílt újra az Erkel Színház, a Zeneakadémia, előtte pedig a Budapest Music Center. Nagyon fontos része a magyar kultúrának az is, hogy zajlik az ötezer fő alatti települések faluházainak felújítása, tartalommal való megtöltése: a vidékfejlesztési tárca csaknem hatszáz ilyen épületet újít fel több mint harmincmilliárd forintnyi pályázati keretből, ehhez csatlakozik a kulturális államtitkárság a tartalmi fejlesztésben egy egymilliárd forintos pályázattal – tette hozzá az államtitkár, aki jelezte, Kapunyitogató címmel több mint húsz helyszínen indult olyan program, amelyben egy évnél régebben bezárt művelődési házak nyíltak meg ismét; ezt a kezdeményezést szeretnék folytatni és más településekre is kiterjeszteni.
A kulturális intézményrendszerben 2013-ban jelentős szervezeti változások zajlottak, átalakult például a közgyűjteményi rendszer. Az új struktúrában az eddig megyei fenntartású múzeumok és könyvtárak a települési önkormányzatokhoz kerültek, míg a levéltárak a Magyar Nemzeti Levéltár tagintézményeiként működnek. „Az új struktúra beváltotta a hozzá fűzött reményeket, így most már a finomhangolás következik. A látogatószám is növekszik: egyre többen járnak mind múzeumba, mind színházba” – értékelt az államtitkár.
Kiemelte, ugyan az előadó-művészeti területen nem voltak hasonló szerkezeti változások, de biztonságos finanszírozás állt rendelkezésre, és március végén a kormány jelentős, csaknem kétmilliárd forintos különtámogatást is adott a zenei területnek. „1,5 milliárd forintos pályázati keret állt a színházak rendelkezésére, ezt átláthatóan, szakmai szempontok szerint ítéltük oda a pályázóknak, amelyek mind időben meg is kapták a támogatásokat” – szögezte le.
A Nemzeti Színház vezetőváltásáról szólva Halász János kiemelte: lejárt az előző igazgató mandátuma, kiírták a pályázatot, a szakmai bizottság javaslatot tett, majd Balog Zoltán miniszter ezt figyelembe véve döntött. „Új igazgató van, nagyon jó előadások, a színház telt házzal és biztonságosan működik, ráadásul együttműködik a magyar színházi szakma egészével, beleértve a határon túli magyar társulatokat. Mindemellett a teátrum visszakerült a nemzetközi vérkeringésbe, márciusban nemzetközi színházi fesztivált is rendez” – beszélt Vidnyánszky Attila igazgató eddigi működéséről az államtitkár.
Január 1-jén az állam átvette Budapesttől a Fővárosi Operettszínház fenntartását. A teátrum nemzeti minősítésű intézmény, műfajában az egyedüli színház, így sok minden indokolja, hogy állami fenntartású legyen, működési támogatása nagy részét ráadásul eddig is az állam biztosította. „Korrekt szerződést kötünk a fővárossal, ennek keretében vettük át a színház működtetését az év elejével, majd ezt követően írjuk ki a pályázatot” – jegyezte meg.
