A népzenét is támogatnia kellene az államnak

A Fonó vezetője, Horváth László szerint az államnak a népzenét is támogatni kellene.

A 2013-ban megjelent világzenei lemezek listáján, a World Music Charts Europe-on (WMCE-n) Lajkó Félixnek a Fonó gondozásában megjelent Mező című citerás lemeze az előkelő 5. helyen végzett. A 149 albumot tartalmazó listán Lajkó Félix az egyetlen magyar, az európai születésű előadók közül első lett, előtte csak afrikai vagy közép-amerikai születésűek végeztek.

„Sejteni lehetett Lajkó Félix citerás lemezének sikerét. Előtte sokáig kellett győzködni őt, hogy eljött az idő egy ilyen anyag elkészítésére és kiadására” – nyilatkozta a távirati irodának Horváth László ügyvezető igazgató.

A Mező előtt legutóbb 1996-ban Sebestyén Márta Kismet című albuma jutott az éves WMCE-lista felső régióiba és lett 2., míg 1999-ben a Muzsikás együttes Bartók albuma a 18. helyen végzett. Lajkó Félix első citerás lemeze tavaly augusztusban a WMCE havi toplistájának élére is került, ami legutóbb másfél évtizeddel ezelőtt Sebestyén Márta egyik felvételének sikerült.

Horváth László szerint a nemzetközi trendek átalakulásának is köszönhető Lajkó Félix Mező című lemezének tavalyi sikere a WMCE-n.

„Korábban a balkáni zenék uralták a listákat, jelenleg az afrikai kötődésű muzsikák a legnépszerűbbek, de látok esélyt arra, hogy nemsokára a közép-európai zenék veszik át a vezetést, így a magyar előadók is kedvezőbb megvilágításba kerülnek. Ennek előfutára volt a Lajkó-lemez, néhány nappal ezelőtt pedig a Buda Folk Band Magyar Világi Népzene című albuma a második helyre került a WMCE januári listáján” – sorolta Horváth László.
A friss siker, a Buda Folk Band új lemeze eredetileg szerzői kiadásban jelent meg, de a Fonó már megállapodott a zenekarral és magára vállalta a terjesztést, valamint az utánnyomásokat.

„A magyarországi közönség nagyon szereti a népzenét, a műfaj mögül azonban hiányzik a szükséges központi segítség. Biztos vagyok abban, hogy a kulturális kormányzat felismeri, mennyire nonszensz, hogy a komolyzenei piacot milliárdokkal, a kortárs zenét százmilliókkal támogatja, miközben a népi műveltség állami dotációja a nullával egyenlő. A Nemzeti Kulturális Alapnál lévő pályázati pénzek természetesen nagyon fontosak, de nem helyettesíthetik a központi büdzsében szereplő fejezeti tételeket” – hangsúlyozta a nemrég Magyar Örökség díjjal kitüntetett intézmény vezetője.

Hozzátette: ilyen körülmények között nagyon nehéz megőrizni a szakma presztízsét, a határon túli magyar autentikus művészek pedig a létminimumon tengődnek. A vezető úgy vélte: ha a mostani rendszeren változtatnának, az eredmények is sokkal jobbak lennének. A szakember szerint áttörést hozhat, amennyiben Budapest nyerné el a 2015-ös világzenei vásár, a Womex megrendezését. Sikeres pályázat esetén a kormány több mint 470 millió forintos támogatást adna.

Horváth László a Fonó tavalyi nemzetközi sikereit a hosszú évek kitartó munkája mellett elsősorban azzal magyarázza, hogy a zeneház „nagykorúsága”, a 18. születésnapja kapcsán szerencsésen állt össze a zeneházat övező, a korábbinál nagyobb figyelem a jelentős produktumok megjelenésével.

A Fonó által szervezett események nagyon népszerűek, telt házzal zajlott le a Csík Zenekar december végi jubileumi koncertje a Syma csarnokban, akárcsak Lajkó Félix és a Muzsikás estje a Művészetek Palotájában (Müpa); a Fonó Budai Zeneházban az elmúlt két hónapban minden előadásra elkeltek a jegyek.

A néhány évvel ezelőtt a végleges bezárással is fenyegetett Fonó az újbudai önkormányzattól jelenleg évi 2 millió forintos támogatást kap, forrásait pályázatokon gyűjti össze. „Elsősorban az mentette meg a Fonót, hogy valóban rengeteg helyen pályázunk pénzekért és ezek jó részét csapatunk kreativitásának köszönhetően el is nyerjük. Gyorsan tudunk kitalálni, menedzselni produkciókat, folyamatokat, fesztiválokat" – mondta.

Horváth László szólt arról, hogy a Fonó a zeneipar drasztikus átalakulása ellenére sem tervezi abbahagyni kiadói tevékenységét. „A hanghordozók, CD-k megjelentetése a piactól függetlenül olyan számunkra, mint egy-egy színházi bemutató, ezzel tudjuk inspirálni azt a zenei közeget, amellyel együtt dolgozunk”.

Kitért arra, hogy Lajkó Félix sikeres tavalyi CD-je már több mint 2000 példányban fogyott, ami manapság nagy szó, bár a külföldi terjesztői hálózat összeomlása miatt a nemzetközi piacra egyelőre kevés jutott belőle, ott inkább digitális letöltéssel érhető el az anyag. A Fonó-portfoliónak egyelőre mintegy harmada érhető el digitális piaci felületeken. Jelenleg mintegy húsz produkció tartozik a Fonó Budai Zeneházhoz, húzónévnek Lajkó Félix mellett a Csík Zenekar, Dresch Mihály és Both Miklós számít.„A Csík Zenekar idén új lemezt készít, amelyet áprilisban mutat be a Müpában; kiadjuk a fiatal Bazseva zenekar és a Budapest Nufolk Revolution albumát; már gyártásban van a mezőségi népzenét játszó Eszterlánc, valamint a Karaván Família CD-je. Tárgyalásban állunk Unger Balázzsal a Cimbalibandból és Lajkó Félix is bármikor előállhat egy friss lemezzel” – mondta Horváth László.

A szezon szombaton a Népzenész Bállal indul a Fonóban, februárban lesz a Fonó Szalon a hegedűkészítők szakmai kiállításával, áprilisban az ötnapos Budapest Folk Fest, tárgyalnak egy vajdasági és egy magyarországi nagyfesztivállal a Fonó képviseletéről, és természetesen idén novemberben is megrendezik a Héttorony Fesztivált.

(Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet)