A 2013-as Wagner- és Verdi-jubileum után idén a későromantikához sorolt, 1949-ben elhunyt Richard Strauss művészete előtt tisztelegnek a világ vezető hangversenytermei. Strausst elsősorban a 20. századi operairodalomhoz való hozzájárulásáért szokás méltatni: ma Puccini után a korszak legtöbbet játszott operaszerzőjének számít.
A Bécsi Állami Operaház februárban a zeneszerző Salome, áprilisban A rózsalovag, szintén áprilisban, valamint júniusban pedig Ariadne Naxos szigetén című operáját tűzte műsorra többek között. A milánói Scala májusban játssza Elektra című operáját a neves finn karmester, Esa-Pekka Salonen dirigálásával és a Grammy-díjas német szoprán, Waltraud Meier közreműködésével. A tengerentúlon, a New York-i Metropolitan Operában Arabella című operája csendül fel áprilisban az osztrák Otto Schenk rendezésében.A német komponista kiemelt szerepet kap majd a Salzburgi Húsvéti Ünnepi Játékokon is, ahol a szervezők az Arabella egy teljesen új előadását ígérik. Áprilisban a Szász Állami Zenekar játszik a rendezvényen Strauss-műveket Christian Thielemann karmester vezetésével, valamint két amerikai világsztár énekes, Renée Fleming és Thomas Hampson közreműködésével.
A Strauss életében fontos szerepet betöltő Drezdában egész ünnepi évet szentelnek a zeneszerzőnek. Január 19-én Christian Thielemann vezényli az Elektrát, februárban egy korai opera, a Guntram következik, majd júniusban a kastélyudvarban háromszor is előadják a zeneszerző egy másik korai operáját, a Tűzínséget, amelynek eredeti bemutatója is az Elba-parti városban volt 1901-ben. Az ünnepi évad csúcsát a június 11-i születésnapi nagykoncert alkotja majd, lezárását pedig egy balettest, Legendák − Tisztelgés Richard Strauss előtt címmel.Strauss mellett két másik zeneszerzőt is ünnepelnek a zenerajongók 2014-ben: július 2-án lesz 300 éve, hogy a Strausshoz hasonlóan operareformernek számító, szintén német Christoph Willibald Gluck megszületett, szeptember 12-én pedig 250 éve annak, hogy elhunyt a barokk egyik legfontosabb francia zeneszerzőjének és zeneteoretikusának számító Jean-Philippe Rameau.
