Mindössze két teljes versét ismerjük Szapphónak, aki a szerelmi líra megteremtője és az első ismert költőnő volt a világirodalomban. A tegnap bejelentett felfedezéssel így megduplázódhat a költő ismert verseinek száma. Utoljára 2004-ben találtak Szapphó-verssorokat Kölnben őrzött papiruszokon. Ezekből derült ki, hogy egy korábban vitatott szövegrész mégsem töredék, hanem teljes vers, amelyben az öregedés miatt kesereg a lírai én.
Szapphó a Kr. e. VII–VI. században, Leszbosz szigetén élt. A görög líra egyik legismertebb egyénisége. Róla kapta a nevét a kedvelt időmértékes versforma, a szapphói sor és a szapphói strófa, amely a magyar irodalomban Berzsenyi Dániel, Virág Benedek és József Attila életművében is felbukkan. Aiol nyelven írt életművéből számos hosszabb-rövidebb töredék is fennmaradt. A másik ismert, teljes verse az Aphroditéhez, amelyet a szerelmi líra első jelentős darabjaként tartanak számon. A szenvedély költőnője, verseinek állandó témája a szerelem. Költészete nagy hatással volt a római lírikusokra, Catullusra, Horatiusra. Az utókor „a tizedik Múzsa” névvel is illette. Szerelmes verseit többnyire nőkhöz írta. Ugyanakkor férjnél volt, házasságból egy lánygyermek is született. Közéleti kérdésekkel egyáltalán nem foglalkozott.
„Lélegzetelállító az új Szapphó-felfedezés. Ez a legjobb állapotban megőrződött Szapphó-papirusz, csak néhány betűt kell helyreállítani az első versben. Tartalma szintén izgalmas” – mondta a The Daily Beast hírportálnak Albert Heinrichs, a Harvard Egyetem klasszikafilológia-professzora, aki megvizsgálta a papiruszt. Az egyik versben két férfit – Charaxos és Larichos – ír le, ők valószínűleg Szapphó testvérei. A versben a költőnő aggodalommal ír a tengeri utazó Charaxos biztonságáról egyik tengeri útján. A másik versrészlet egy szerelmes vers, amelyben Aphroditéhoz, a szerelem istennőjéhez könyörög segítségért. A magát megnevezni nem kívánó magángyűjtő a Kr. e. III. századból származó papiruszt Oxfordnak ajándékozta. Dirk Obhink klasszikafilológia-professzor akkor fedezte fel a jelentőségét, amikor elkezdte fordítani – olvasható a Live Science tudományos hírportálon.
(Fotó: Wikipédia)
