Itt a Bajdázó harmadik „börzsönyizenés” lemeze

Az elektronika és folk határvidékén kalandozó börzsönyi zenekar Örökös zene című albuma is különös világ.

Rajcsányi Gellért
2014. 01. 23. 16:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehéz lenne meghatározni, milyen műfajba sorolható a Bajdázó zenéje. Nyilván erős hatás a magyar népzene, az amerikai pszichedelikus folk és az ambient. A zenekar tagjai – saját használatra – kitalálták a „börzsönyizene” kifejezést a zenéjükre, amely minden megfoghatatlansága ellenére talán a legpontosabban fejezi ki azt, hogy milyen is az a zene, amit a Bajdázó játszik. Ez a zene nem jött volna létre, ha nincs a Börzsöny, mint fő inspirációs forrás.

 

Az Örökös zenét január 25-én, szombaton este nyolckor mutatják be a Trafó Kortárs Művészetek Házában.

2013 végére pedig megjelent az Örökös zene. Nagyot vállal a cím, de mit teljesít ebből a lemez és annak hat hosszú tétele? A Mese igazi felütés, lendületes kezdet, s persze a bejárandó út kívánalmáról szól („Verj vasat a sárkány fekete szívébe, önzésed az a dög, folyjon el a vére!”), a Bajdázóra jellemző hipnotikus repetitivitással. A Vándor / Óceán közel tízperces, bizarr keringő, vágyak sós vizéről, vijjogó madarakról, felgyújtott világról és felkelő napokról – nem lehet véletlen, hogy Jim Morrison beatköltészete és a Doors elborultabb pillanatai jutnak eszembe róla. A friss hóban való taposás ropogásának zajával induló A havazás mögött instrumentális etűd, ami tornyosuló ambient hangfüggönyeivel kristálytiszta téli tájak hangulatát idézi meg. Az Elszállt a madár mind szövegében, mind dallamában népi hatásokat mutat, majd – az ismét megidézett Doors és követőinek pszichedelikus-folkos hangkavalkádjában merül el. A Folyamisten újra instrumentális ambient darab, ezúttal vízcsobogás, evezés és harangszó hangjaival díszítve, mielőtt a vége zajban oldódna fel. Az Örökös zene címadó dala végül ütemesebb pszcihedelikus rockkal zárja a lemezt; szövegében talán a privát életből feljegyzett pillanatképekkel, az Adriától Budapest mocskos utcáin, levélszekrényeken és vonatokon át a szívben lévő illatokig, rétekig, no és az örökös zenéig.

Ahogy a Quartnak adott korábbi interjújukban, tartós érvényességgel mondták: „...amit mi el szeretnénk mondani, ahhoz inkább ez a fajta hömpölygés kell, ami elkezdődik egy dalból, aztán hömpölygéssé válik, aztán visszatér ahhoz az egyszerű dalformához, aztán újra hömpölygés lesz belőle...”; „bele vagyunk süllyedve az anyagi világba, ami valójában nem igaz, vagy máshogy igaz – pont ez a világ a varázslat”; és „a magyar zene az, ami a magyar szellemiségből táplálkozik. Ennyi.”

Az Örökös zene meghallgatható és megvásárolható a Bajdázó Bandcamp-oldalán.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.