Lemondott a főigazgató, mielőtt menesztették volna

Lemondott Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum főigazgatója, mielőtt menesztette volna az Emmi.

A főigazgató a tudomására jutott kormányzati szándékokkal indokolja távozását, ezek között említi az Esterházy-kincstár „kiragadását” az Iparművészeti Múzeum gyűjteményi egységéből, illetve a Kelet-ázsiai Gyűjtemény áthelyezését a Szépművészeti Múzeumhoz. Takács szerint ezek nem hozhatók összhangba pályázatának célkitűzéseivel és az Iparművészeti Múzeum társadalmi rendeltetésével sem. „Szakmai és lelkiismereti okok mellett a jelzett kormányzati intézkedések végrehajtásának következményeiért a jogi és történelmi felelősséget sem tudom vállalni” – írja a január 24-én kelt levélben, amelyben a döntéséről értesítette Balog Zoltánt, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) vezetőjét.

Takács Imre 2006 tavaszától 2007 őszéig, majd 2010 őszétől vezette az Iparművészeti Múzeumot főigazgatóként. 2007-ben Hiller István miniszter a szakma tiltakozását kiváltva mentette fel főigazgatói megbízása alól, ekkor Takács munkaügyi bírósághoz fordult. A testület megállapította, hogy a felmondás „formai hibában szenvedett”, és érdemi vizsgálat nélkül visszahelyezte a volt főigazgatót az intézmény élére, mire a miniszter ismét visszavonta vezetői megbízatását. Az immár jogerős bírósági ítélet alapján 2010 októberében Réthelyi Miklós nemzetierőforrás-miniszter helyezte vissza az Iparművészeti Múzeum főigazgatói állásába Takács Imrét.

A főigazgató Balog Zoltánnak írt levelében azt is bejelentette: felmondása után visszatérne korábbi munkakörébe, azaz főmuzeológusként dolgozna tovább.

A január 24-én kelt levél indokai között szerepel az Esterházy-kincstár áthelyezése. Erről 2012 szeptemberében beszélt először Varga Kálmán, az azóta a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központba olvadt Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója, miután döntés született a felújítás alatt álló fertődi Esterházy-kastély nyugati szárnyában működő középiskola kiköltöztetéséről. Varga akkor úgy vélekedett: ebbe a szárnyba kerülhet az öltözeteket, fegyvereket, dísztárgyakat magába foglaló Esterházy-kincstár gyűjteménye is.

A műkincsek áthelyezéséről decemberben kormányhatározat született. Márciustól a tervek szerint egy új intézmény, az Eszterháza Központ működteti a fertődi Esterházy-kastélyegyüttest, ahol egy új múzeumot és egy Joseph Haydn életművét kutató és bemutató zenei központot is létrehoznak.

A főigazgató lemondásának híre után nem sokkal közleményt adott ki az Emmi. Eszerint már Takács Imre vezetői megbízatásának visszavonására készült a tárca, a főigazgató ugyanis nem teljesített egy előírt képzést. Az Emmi sajtóközleménye emlékeztet: a múzeum vezetője nem tett eleget egy, a vezetők számára jogszabályban előírt képzés megszerzésének, s ennek tényéről a minisztérium korábban már értesítette Takács Imrét, aki így tudott arról, hogy hamarosan megszűnik vezetői pozíciója.

Takács Imre a vezetői megbízásához szükséges, kötelező, törvény által előírt – vezetői ismereteket nyújtó – tanfolyamon nem vett részt, illetve ilyen tanfolyam elvégzéséről szóló igazoló okirat bemutatását két korábbi írásbeli felszólításra sem tette meg, fogalmaz a minisztérium.

Mint közölték, egy január 1-jével hatályba lépett új jogszabályi rendelkezés szerint amennyiben a vezetői megbízást követő két éven belül nem nyújtanak be igazolást, a vezetői megbízást vissza kell vonni. Az Iparművészeti Múzeum főigazgatójánál ez a kétéves időtartam eredménytelenül telt el, így esetében a vezetői megbízatás visszavonása a tárca törvényi kötelezettsége.

Balog Zoltán miniszter Takács Imre eddigi munkáját megköszönve a mai napon írásban beérkezett lemondásának tényét tudomásul vette – zárul a közlemény.

„Az Esterházy-gyűjtemény jelentős része nincs szállítható állapotban, ennek ellenére a kulturális kormányzat tavasszal Fertődre kívánja vinni az egész kollekciót – mondta el lemondása okairól szólva Takács Imre. – Az Esterházy-kincstár áthelyezéséről 2013 decemberében született kormányhatározat, majd szóbeli tájékoztatást is kaptunk L. Simon László kormánybiztostól, ezért nincs kétségünk afelől, hogy ez valóban végleges döntés.”

Mint hozzátette: nem arról van szó, hogy egy közgyűjtemény nem szeretné elveszteni egyik egységét, az aggályok szakmaiak. „Az Esterházy-gyűjtemény 1945 januárjában súlyos bombatámadás áldozata lett, majd négy évig a budai várbeli Esterházy-palota pincéjében, törmelékek alatt, elázva rohadt. Ezt követően feltárták, az Esterházy család szándékának megfelelően behozták az Iparművészeti Múzeumba, és azóta, a mai napig tartóan restaurálják az erre hivatott szakemberek” – emlékeztetett. Takács Imre ezeket a tárgyakat az intenzív osztályon éppen csak stabilizált állapotú betegekhez hasonlította, melyeket állandóan figyelni, ellenőrizni kell, hogy például az alvó spórák nem ébrednek-e fel bennük.

Az Esterházy-kincstárban elsősorban textilek, díszfegyverek, ötvösművek, serlegek, kupák találhatók, és számos világritkaság, ilyen például a világon egyedülálló műkincsnek számító, úgynevezett nagy perzsa kárpit, amely a 16. századi perzsa udvarban készült királyi ajándékként.

Takács Imre lemondása szerint a múzeum szakemberei több mint 200 tárgy restaurálásával már elkészültek, de a munkák befejezéséig még több évre van szükség. A kormánybiztosság ennek ellenére teljesen egyértelművé tette, hogy még tavasszal el kívánja szállíttatni az egész gyűjteményt – fűzte hozzá.

Lemondó nyilatkozatában a főigazgató tiltakozott az Iparművészeti Múzeum Kelet-ázsiai Gyűjteményének a Szépművészeti Múzeumhoz helyezése ellen is. Az elképzelés először Halász János kulturális államtitkár egyik levelében öltött testet, majd szóbeli egyeztetés következett, melynek során Halász megerősítette ezt a kormányzati szándékot – szólt az előzményekről Takács Imre.