Törpök és tündék a belvárosban

Egy napra Középföldévé változott az Uránia mozi és környéke. Törpök, tündék és orkok ünnepeltek békességben.

Az Uránia felé gyalogolva a semmiből hirtelen egy fekete csuklyás, sisakos alak termett előttem, kezében pallossal. Mielőtt igazán megrettenhettem volna, a hátborzongató figura mellett két kisgyerek tűnt fel, akik a jelmezt ráncigálva nyafogtak: apa, én is be akarok öltözni Nazgulnak! Így zajlott első találkozásom a Tolkien-nap családi rendezvényeivel. Mint a filmekben: jelmezbe öltözött rajongók, mesebeli lények, tünde nyelvóra és minden, amit a világhírű angol íróról tudni érdemes, egyetlen napba sűrítve.

John Ronald Reuel Tolkien, a Középfölde fantáziavilágát megalkotó neves angol nyelvész és filozófus 1892. január 3-án született. A Magyar Tolkien Társaság így minden év elején megemlékezik a szerzőről. Az idei születésnap A hobbit című filmtrilógia második részének néhány héttel ezelőtti bemutatója miatt különlegesnek számít. „Tizenkét éve működünk, és nem tartottunk minden esztendőben ilyen nagyszabású Tolkien-napot – mondta el lapunknak Füzessy Tamás, a Magyar Tolkien Társaság társelnöke és a rendezvény főszervezője. – Egyértelmű tendencia, hogy azokban az években, amikor Tolkien-film kerül a mozikba, vagyis korábban A Gyűrűk ura trilógia bemutatásakor, illetve most A hobbit mozik alkalmával, nagyságrendileg más méretű a rendezvény. Filmek közötti években négy-ötszáz fő, a filmek évében 2-3 ezer ember is megfordul az eseményeinken. Ilyenkor könnyebb eljuttatni az üzenetet az emberekhez.”

A sikerhez nagyban hozzájárul, hogy a programok jó része ingyenes. „Mi ezt nonprofit alapon csináljuk, belépőjegyet csak akkor szedünk, ha külföldi fellépő érkezik, akinek az utazását saját költségből nem tudjuk finanszírozni” – mesélte a főszervező. Idén a világhírű illusztrátor, a tolkieni vizuális világ egyik megteremtője, Tad Nasmith volt a rendezvény sztárfellépője. A kanadai művész az előadását követően egy workshopon vezette be az illusztráció rejtelmeibe az érdeklődőket. „Minden alkalommal igyekszünk valami újdonságot kitalálni, hiszen nem biztos, hogy a közönség bejönne, ha mindig ugyanazt kapná. Nasmith a Tolkien-közösségen belül nagyon magasan jegyzet művész, szereplése igazi kuriózum” – részletezte a programot Füzessy Tamás.

Amíg az aulában törpök, tündék és orkok kerülgették egymást a legnagyobb békességben, addig a zsúfolásig telt kávézóban szakértők mutatták be a közönségnek a tolkieni világ kevésbé ismert szegmenseit. „A Tolkien-nap gerincét hagyományosan az ismeretterjesztő előadások adják, az »ismerd meg mélyebben a tolkieni világot« jegyében. Természetesen egy ilyen rendezvényen nem vágyik mindenki arra, hogy a nyelvészeti finomságokat elemezze, erre van egy tudományos konferenciánk, amit 2-3 évente szervezünk. Most a populárisabb előadásokra koncentráltunk, de azért a mitológiának mélyebb összefüggéseivel is meg lehet itt ismerkedni” – tudtuk meg Füzessy Tamástól.

Az előadások mellett a szervezők a tolkieni világot filmvetítéssel és képzőművészeti kiállítással igyekeztek bemutatni. De a szerepjátékok rajongóinak sem kellett unatkozniuk, az emeleti termekben több asztalnál kalandozhattak fejben Középfölde vidékén. Mivel évről évre egyre több szülő érkezik kisgyermekkel a rendezvényre, a Tolkien-nap voltaképpen családi eseménnyé vált, ahol minden korosztály talál az érdeklődésének megfelelő programot. A rendezvény kiemelkedő eseménye a külön erre az alkalomra írt zenés színdarab volt, amelyet amatőr és profi színészekből álló társulat adott elő vasárnap este az Uránia nagytermében.

A Tolkien-nap megszervezésén túl a Magyar Tolkien Társaság komoly tudományos tevékenységet folytat, tudtuk meg Füzessy Tamástól. „Két irányban foglalkozunk az elemzőmunkával. A társaság egyfelől immár tíz éve folyamatos együttműködésben áll a magyar kiadókkal a Tolkien-művek megjelenésével kapcsolatban, biztosítva a megfelelő szakmai színvonalat. Tudományos munkásságunk másik fele az a célkitűzés, hogy a hazai akadémiai világgal is elfogadtassuk Tolkien életművét. Amerikában, Nyugat-Európában az író világán alapuló Tolkien-studies elfogadott elméleti diszciplína, nálunk kevésbé, ezen igyekszünk változtatni. Szerveztünk eddig négy tudományos konferenciát, segítünk tanulmányok elkészülésében, bátorítjuk az egyetemi hallgatókat, hogy szakdolgozatot, doktori disszertációt készítsenek tolkieni témákból. Idén elindult egy ösztöndíjprogramunk is, így a szakmai segítség mellett anyagilag is tudjuk támogatni azon hallgatókat, akik Tolkient választják kutatási témául.”

A tudományos élet bezárkózása a hollywoodi sikerszérián kívül a szerző beskatulyázására vezethető vissza. Tolkien nagy bánata volt, hogy mindenki fantasy-szerzőként tekint rá, holott ő elsősorban keresztény műveket ír. Nyugat-Európában ez már egyértelműen elfogadott álláspont, nálunk még van mit tenni az ügy érdekében. „A tolkieni művek esetében nagyon jól működik az anonim kereszténység gondolata. Olyan emberek is átveszik a keresztény értékeket, akik nem is tudnak erről. Az erkölcsi rendszerének rengeteg olyan rajongója van világszerte, akiknek talán sejtésük sincs, hogy alapvetően keresztény szellemiségű művet követnek” – fejtette ki Füzessy Tamás.

És hogy mi következik most, a rendezvény és a filmek körüli felhajtás elmúltával, kérdeztük a főszervezőt: „A lassú építkezés folyamata. Ezek rendkívüli alkalmak, és tudjuk, hogy egyhamar nem lesz újabb adaptáció. A tolkieni jogok örökösei még körülbelül negyven évig nem engednek filmet forgatni. Negyven évre előre pedig még nem tervezünk.”