Az elárvult városi terek feltámadása

A kiüresedett ingatlanok problematikáját járja körül az Adaptív város című kiállítás.

Az üresen álló, elhagyott ingatlanok globális és lokális szinten egyaránt problémát jelentenek, de különböző mértékben. Itthon a profitorientált közterek térnyerése miatt boltok sora vesztette el köztéri funkcióját, a bedeszkázott, egy letűnt kor lenyomatait őrző kirakatok látványa a mindennapok részévé vált. Az árván maradt, haldokló üzlethelyiségek egyértelműen gyengítik a gazdaságot is, nem utolsó sorban az ingatlanpiacnak sem kedveznek. Persze érthető, hogy a gazdasági válság miatt egyre gyérebb itthon a vállalkozói kedv (Európai viszonylatban hazánkban a legalacsonyabb a fiatalok piacra lépési szándéka), nem tudunk hatékonyan reagálni a változásokra, de azt valahogy elfelejtjük, hogy a lakatlanság a legnagyobb romboló erő, de az épített örökség erőforrás a javából.

Erre próbál rávilágítani a nagyszabású Rögtön jövök! projekthez kapcsolódó Adaptív város – az üres ingatlanok problémái és lehetőségei című kiállítás, amely nem a klasszikus értelemben vett tárlat. A Kossuth utcai ad hoc galéria falára felragasztott szövegeken és a hozzájuk tartozó hazai és nemzetközi esettanulmányokon keresztül képet kapunk erről a városszociológiai problémáról.

A kiállítás az üzlethelyiségek mellett számos példát hoz: a nem működő (a pécsi Magasház vagy a Szervita téri irodaház), vagy funkciójukat vesztett (a Domus áruház), vagy épp a kollektív trauma miatt megbélyegzett épületek (MSZP-székház) hasonló kérdéseket vetnek fel. Az elhibázott rehabilitáció is erősen csökkenti a gazdasági potenciált. A megbélyegzett épületek rehabilitációjának egyik legeklatánsabb példája az NDK parlamentjének egykor otthont adó berlini középület sorsa. A kétezres évek közepén, hosszas halódás után döntöttek úgy, hogy lebontják a torzót, de mindezt megelőzte egy három éves búcsú. Az egykori parlament kulturális befogadóhelyként funkcionált, időszaki kiállításoknak, koncerteknek, táncesteknek, színházi előadásoknak adott otthont. A bontást sok kelet-német ellenezte, de a németek többsége a múltfeldolgozás eszközeként értelmezte. A bontási munkálatokat például interneten is figyelemmel követhették. Most a Berliner Stadtschloss, a Hohenzollern dinasztia városi palotája, amelyet a második világháború végén lebombáztak, Humboldt-Forum néven születik újjá.

Az építkezést a német állam legnagyobb szabású kulturális építészeti beruházásaként tartják számon, de már így is éveket csúszott az eredeti tervekhez képest. Jelen állás szerint 2019-ben fejezik be az 590 millió eurós (175 milliárd forint) fejlesztést. Ebből 80 millió eurót adományokból kíván az állam összeszedni, 20 millió már össze is gyűlt. Kívül majdnem mindenben az eredeti állapotot állítják helyre, de az épület belseje csak a szerkezetében emlékeztet majd a régi kastélyra. Három oldala megörökli a barokk homlokzatot, a keletre néző front pedig Franco Stella olasz építész tervei alapján a rendszerváltás utáni Berlin építészetéhez igazodik. A Humbolt-Forum a világ távoli vidékeiről származó gyűjteményével egészítené ki a Museumsinsel öt másik intézményét, amelyeknek gyűjtőköre Európára és a Földközi-tenger térségére korlátozódik. A német főváros közepén álló szigeten így olyan múzeumi negyed jöhetne létre, amely révén a világ népeit és a történelem valamennyi korszakát meg lehet ismerni.

Az Adaptív város részletesen bemutatja a legjobb megoldásnak vélt köztes használat – addig sem marad magára az épület, amíg nem érkezik meg az új bérlő – metódusát, amely révén hosszútávon szisztematikus módon válik kezelhetővé a kiüresedés folyamata. A Kortárs Építészeti Központ partnerségével létrejött kiállítás problémafelvetése időszerű, párbeszédre, együtt gondolkodásra ösztönzi a lehetséges vállalkozókat és a döntéshozókat, felmutatva nekik dinamikus megoldásokat. Felvázolja a köztes használat szervezeti, gazdasági, jogi hátterét, és az önkormányzati és tulajdonosi lehetőségeket. Mindezt nemzetközi példákkal támasztják alá: Amszterdamban az Amsterdam wastelands kampánynak köszönhetően 2011 óta nyolcvan hasonló tematikájú projektet hajtottak végre a diemeni, velseni és a zaanstadi városrész üresen álló ingatlanjaiban. A német Coopolis ügynökség háromlépcsős modellben 200 üres üzlethelyiséget közvetíttet már ki.

Tavaly ősz óta a főváros elhagyott kirakatain példamutató kreatív vállalkozások történetét ismerhetik meg a járókelők. A Design Terminál NKK és Budapest Főváros közös kampánya, a Rögtön jövök! a legígéretesebb magyar fiatalok sikertörténetével – a 42 példaképet a Terminál és a Bridge Budapest közösen választotta ki – kívánja ösztönözni az induló vállalkozásokat, akik megpályázhatják a kampányban részt vevő üzlethelyiségeket.

A fővárosi önkormányzat 2012 tavasza óta komolyan keresi a megoldást a kiüresedett üzlethelyiségek problémájára. A Rögtön jövök! gazdaságélénkítő projekt az I., II., IV., VI., VII., VIII., IX. és XVIII. kerület együttműködésével valósult meg: ezek a városrészek felajánlották a használaton és értékesítésen kívüli üzlethelyiségeiket. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara segítségével létre is hozták az üresen álló ingatlanok online adatbázisát, amelyet itt lehet megtalálni. A portál naprakész és megbízható információt ad a különböző üzletek állapotáról, a nyilvános feltöltőfelület révén pedig bárki bérbe adhat üres üzlethelyiséget.

A Te helyed, a Te sikered kampány kiadványát itt lehet lapozgatni.

(A kiállítás április 30-áig ingyenesen látogatható hétfőtől péntekig 14 és 19 óra között a Rögtön jövök! Projekt Galériában /1053 Budapest, Kossuth Lajos utca 14-16./ )