Elkészült az első Lego-kaland mozifilmen

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Magyar Nemzet

A hét összesen kilenc új mozibemutatója közül egyértelműen kiemelkedik az első egész estés Lego-film.

kgy
2014. 02. 06. 9:30

A nimfonániás 2. rész

Miközben Berlinben éppen az öt és fél órás rendezői változatban lehet méricskélni a különbséget a mozikba kerülő A nimfomániással, addig Lars von Trier kétrészes botrányfilmjének második epizódja megérkezett a mozikba is. Folytatódnak Joe beszámolói nimfománná válásáról, amelyben szado-mazo elemek éppúgy megtalálhatók, mint a „leszokásra” tett extrém kísérletek.

Valamilyen lezárása lesz a filmnek, ezt nyugodtan ígérhetjük a nézőknek, mint ahogy újdonsággal is bőven szolgál a második epizód az elsőhöz képest. Aki az elsőt látta, annak már mindenképp érdemes teljessé tennie a kalandját Lars von Trierrel.

A nő

Éppen harminc évvel ezelőtt a Terminátor című film arról regélt, hogy a jövőben a Skynet nevű számítógépes rendszer öntudatra ébred, és az emberiség ellen fordul. A fenyegető apokalipszis akkor még látványos sci-fiben kapott formát. Ám minél közelebb jutottunk napjainkhoz, a technikai fejlődéssel annál nyilvánvalóbbá vált, hogy az utópia egyáltalán nem elképzelhetetlen.

Spike Jones, napjaink egyik leginnovatívabb filmese ezt a témát teljesen eltérő szemszögből vizsgálja: az A nőben gyilkológépek és háborúskodás helyett az emberi érzelmek, apró rezdülések töltik ki a vásznat. Harcoló embertömegek és robotok helyett pedig mindössze egyetlen, félrecsúszott házassága után magányossá váló fickó életébe kapunk betekintést.

Az ő életét változtatja meg a virtuális memória, miután – lemondva a párkapcsolatok árnyoldalairól, a visszautasítás negatív élményeiről – inkább letölt egy intelligens operációs rendszert, aki tökéletes – csak testet nem öltő – nőként tölti meg életét élettel.

A kezdetben játéknak induló kaland, így hamarosan valós románccá válik, s mire hősünk észbe kap, máris a párkapcsolati sztráda hús-vér állomásait rója: a mézesheteket követik a megszokás hétköznapjai, majd jöhetnek az első viták, a féltékenység, végül az elszakadás lehetőségének rémképe.

Joaquin Phoenix remeklésével, Scarlett Johansson igéző hangjával, 5 Oscar-jelöléssel, valamint A John Malkovich-menet és az Adaptáció kultrendezőjétől.


Robotzsaru

Paul Verhoeven 1987-es kultfilmjét is elérte a remake-láz. Bár a holland direktor Total Recall-jának újrája nagy bukta lett, s mindenki fájó szívvel nyúl inkább a Schwarzenegger-féle változathoz, itt most más a kávézó, a Robotzsaru rendezését ugyanis az a brazil José Padilha dirigálta – hollywoodi bemutatkozásképp –, aki az Elit halálosztókkal egy szuper és meglepő filmet produkált, s nyert vele közönségsiker mellett Berlinben Aranymedvét 2008-ban.

A 2028-ban, Detroitban játszódó történetben Samuel L. Jackson, Gary Oldman és Michael Keaton is szerepel, és a világszerte robotizált közbiztonság USA-ba való begyűrűzéséről szól. A nő után ismét a virtuális memória és humán elme találkozása következik be, némiképp ellentétes ambícióval és kivitelezéssel. Akció-fanatikusok előnyben.

Nyárutó

Az idei díjszezon egyik nagy vesztese a Nyárutó, amelyet korábban még csúcsdíjakra is esélyesnek tartottak, majd szép csendben mindenhol kifelejtődött ez az amerikai dráma, Josh Brolinnal és Kate Winslettel a főszerepben.

Jason Reitman a Juno és az Egek ura után előbb a Pszichoszinglivel, majd most a Nyárutóval sem tudta korábbi nagy sikereit megismételni, bár tény, hogy színészei igyekeznek a  Nyárutóban, amely film egy tinédzser szemszögén keresztül beszél két felnőtt találkozásáról, illetve kapcsolatukról.

Az egyik egy depressziós anya, a másik egy szökött fegyenc. A többit pedig sejthetjük...


A túlélő

Még egy Oscar-esélyesnek kikiáltott film, amit elsodort a dömping. Peter Berg – aki képes volt a torpedó nevű játékból Csatahajó címmel izét rendezni – megtörtént eseményeket dolgozott fel Mark Wahlberg főszereplésével.

2005-ben egy afgán küldetésre induló elit alakulatnak megszólal a lelkiismerete, s az akció előtt rájuk találó civileket nem likvidálják, hanem szabadon engedik. Ezzel aláírva halálos ítéletüket, és a küldetés kudarcát. Ahogy a film is indexálja, lesznek áldozatok, de akad túlélő is – illetve nyilván valakinek túl kellett élnie az esetet, hogy elmondhassa.

Sok kegyetlenség és háborús brutalitás mellett humanizmusáért szokták dicsérni A túlélőt, amely összességében nem lép túl a háborús tematika panelelemein. Végül két Oscarra jelölték: a hangkeverésért és hangvágásért.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.