Elkészült az első Lego-kaland mozifilmen

A hét összesen kilenc új mozibemutatója közül egyértelműen kiemelkedik az első egész estés Lego-film.

A Lego kaland

Generációk játékszenvedélyét alapozta meg a legózás, ami legalább annyira szórakoztató, mint konstruktív, elmét fejlesztő szórakozás. A mai, franchise-ra éhes filmgyártásunkban nem is lehetett volna kézenfekvőbb végre mozifilmet készíteni a legófigurák kalandjaiból, főképp, hogy a számítógépes animációs lehetővé teszi a maximális élményt.

A Lego kaland ugyan teljes titokban készült, s még premier előtti vetítéseket sem tartottak, hogy kiszivárogjon bármi a film kapcsán, a mostani egész estés animáció bizton nagy siker lesz Magyarországon, ahol hagyományosan erős a legókultusz. Emellett a film előzetese magas színvonalú animációról, és friss humorról is árulkodik.

Az elektronikus feldolgozásba oltott nyolcvanas évekbeli A-ha-sláger (Take on Me) pedig nyilvánvalóvá teszi, hogy a hét kötelező moziélménye A Lego kaland. Gyerekeknek azért, nosztalgiázó felnőtteknek pedig azért. Így tehát 3D-ben érkezik egy átlagos fickó küldetése a világ megmentéséért, szuperhősök sorának közreműködésével − Batmantől az NBA-sztárokig.

Kísértés

A tavalyi Sundance fesztiválról a magyar mozikba érkező amerikai függetlenfilm egy klasszikus családi dráma, amelyben a főhős szerető családapa, ám egy nap fiatal és hamvas lány érkezik cserediákként, aki vágyat ébreszt az elfásult férfiban.

A tematika klasszikus sémáira építő Kísértésben a főszereplő Guy Pearce mellett Felicity Jones játssza a főszerepet, mi pedig szomorkodhatunk, hogy miképp esik szét egy család a szerelmi háromszög közepette. Az Őrülten hiányzol rendezőjének új filmje.

Kertvárosi bordély

Még egy tavalyi Sundance-en debütált amerikai függetlenfilm a heti premierkínálatban. A Berlint is megjárt − és ott Teddy-díjjal jutalmazott − Kertvárosi bordély egy leszbikus házasságába beleunt nő és egy luxusprostituált viszonyáról szól. 16-os karikája A nimfomániásnál kevesebb direkt jelenetet indexál. Az első filmes Stacie Passon írói-rendezői debütálása.

A háború angyalai

A háború császára októberi bemutatója után ismét egy második világháborús történet. A limitált bemutatásban induló A háború angyalai dél-afrikai (!) alkotás, amely egy dél-afrikai tiszt szemszögéből beszél a brit légierő és a náci Németország légi összecsapásáról.

A nimfonániás 2. rész

Miközben Berlinben éppen az öt és fél órás rendezői változatban lehet méricskélni a különbséget a mozikba kerülő A nimfomániással, addig Lars von Trier kétrészes botrányfilmjének második epizódja megérkezett a mozikba is. Folytatódnak Joe beszámolói nimfománná válásáról, amelyben szado-mazo elemek éppúgy megtalálhatók, mint a „leszokásra” tett extrém kísérletek.

Valamilyen lezárása lesz a filmnek, ezt nyugodtan ígérhetjük a nézőknek, mint ahogy újdonsággal is bőven szolgál a második epizód az elsőhöz képest. Aki az elsőt látta, annak már mindenképp érdemes teljessé tennie a kalandját Lars von Trierrel.

A nő

Éppen harminc évvel ezelőtt a Terminátor című film arról regélt, hogy a jövőben a Skynet nevű számítógépes rendszer öntudatra ébred, és az emberiség ellen fordul. A fenyegető apokalipszis akkor még látványos sci-fiben kapott formát. Ám minél közelebb jutottunk napjainkhoz, a technikai fejlődéssel annál nyilvánvalóbbá vált, hogy az utópia egyáltalán nem elképzelhetetlen.

Spike Jones, napjaink egyik leginnovatívabb filmese ezt a témát teljesen eltérő szemszögből vizsgálja: az A nőben gyilkológépek és háborúskodás helyett az emberi érzelmek, apró rezdülések töltik ki a vásznat. Harcoló embertömegek és robotok helyett pedig mindössze egyetlen, félrecsúszott házassága után magányossá váló fickó életébe kapunk betekintést.

Az ő életét változtatja meg a virtuális memória, miután – lemondva a párkapcsolatok árnyoldalairól, a visszautasítás negatív élményeiről – inkább letölt egy intelligens operációs rendszert, aki tökéletes – csak testet nem öltő – nőként tölti meg életét élettel.

A kezdetben játéknak induló kaland, így hamarosan valós románccá válik, s mire hősünk észbe kap, máris a párkapcsolati sztráda hús-vér állomásait rója: a mézesheteket követik a megszokás hétköznapjai, majd jöhetnek az első viták, a féltékenység, végül az elszakadás lehetőségének rémképe.

Joaquin Phoenix remeklésével, Scarlett Johansson igéző hangjával, 5 Oscar-jelöléssel, valamint A John Malkovich-menet és az Adaptáció kultrendezőjétől.

Robotzsaru

Paul Verhoeven 1987-es kultfilmjét is elérte a remake-láz. Bár a holland direktor Total Recall-jának újrája nagy bukta lett, s mindenki fájó szívvel nyúl inkább a Schwarzenegger-féle változathoz, itt most más a kávézó, a Robotzsaru rendezését ugyanis az a brazil José Padilha dirigálta – hollywoodi bemutatkozásképp –, aki az Elit halálosztókkal egy szuper és meglepő filmet produkált, s nyert vele közönségsiker mellett Berlinben Aranymedvét 2008-ban.

A 2028-ban, Detroitban játszódó történetben Samuel L. Jackson, Gary Oldman és Michael Keaton is szerepel, és a világszerte robotizált közbiztonság USA-ba való begyűrűzéséről szól. A nő után ismét a virtuális memória és humán elme találkozása következik be, némiképp ellentétes ambícióval és kivitelezéssel. Akció-fanatikusok előnyben.

Nyárutó

Az idei díjszezon egyik nagy vesztese a Nyárutó, amelyet korábban még csúcsdíjakra is esélyesnek tartottak, majd szép csendben mindenhol kifelejtődött ez az amerikai dráma, Josh Brolinnal és Kate Winslettel a főszerepben.

Jason Reitman a Juno és az Egek ura után előbb a Pszichoszinglivel, majd most a Nyárutóval sem tudta korábbi nagy sikereit megismételni, bár tény, hogy színészei igyekeznek a  Nyárutóban, amely film egy tinédzser szemszögén keresztül beszél két felnőtt találkozásáról, illetve kapcsolatukról.

Az egyik egy depressziós anya, a másik egy szökött fegyenc. A többit pedig sejthetjük...

A túlélő

Még egy Oscar-esélyesnek kikiáltott film, amit elsodort a dömping. Peter Berg – aki képes volt a torpedó nevű játékból Csatahajó címmel izét rendezni – megtörtént eseményeket dolgozott fel Mark Wahlberg főszereplésével.

2005-ben egy afgán küldetésre induló elit alakulatnak megszólal a lelkiismerete, s az akció előtt rájuk találó civileket nem likvidálják, hanem szabadon engedik. Ezzel aláírva halálos ítéletüket, és a küldetés kudarcát. Ahogy a film is indexálja, lesznek áldozatok, de akad túlélő is – illetve nyilván valakinek túl kellett élnie az esetet, hogy elmondhassa.

Sok kegyetlenség és háborús brutalitás mellett humanizmusáért szokták dicsérni A túlélőt, amely összességében nem lép túl a háborús tematika panelelemein. Végül két Oscarra jelölték: a hangkeverésért és hangvágásért.