Ezzel az anyaggal megérkezett a hiányzó láncszem a hagyatékba, amely a mai tudásunk szerint teljessé vált – mondta a Kultúrgrundnak Kovács Attila Zoltán. Márai Sándor jogutódja, Gaál Csaba a Petőfi Irodalmi Múzeumban helyezi el az anyagot. 1997 óta itt őrzik letétben a Márai-hagyatékot. Most azokat a kéziratokat válogatták össze, amelyek az itthon őrzött hagyatékhoz képest újdonságot jelentenek. Az utolsó kiadatlan mű a Hallgatni akartam volt, amelyet eredetileg az Egy polgár vallomásai harmadik részének szánt a szerző, és amely tavaly jelent meg először nyomtatásban.
Márai rádiós jegyzeteit várhatóan több kötetben adják ki. Elsőként az író Ulysses álnéven az ötvenes évek első felében leadott jegyzeteit jelenteti meg a kiadó, a tervek szerint az idei ünnepi könyvhétre, Fedőneve Ulysses címen. Ezeket a rádió Vasárnapi Krónika című műsorában adták le. Egy későbbi kötetben a forradalom utáni, 1959–60-ig tartó időszak, a harmadikban az ezt követő rádiós munkássága kerülhet sorra Márainak. „A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött kéziratokkal együtt, úgy tűnik, Márai Sándor rádiós munkásságának anyaga teljes lesz” – mondta Kovács Attila Zoltán.
A Vasárnapi Krónikának írt anyagok többsége a szerkesztő elmondása szerint közéleti-politikai tárca vagy glossza. Márai magyar irodalmi sorozatában – amely az író Ulysses-sorozatával párhuzamosan futott – kortárs szépírókról, publicistákról, emigráns írók műveiről és magyar művek utóéletéről szóló anyagok vannak. Az Ulysses-sorozat befejezése után pedig Candidus álnéven irodalmi levelekkel, mélyebb irodalmi fejtegetésekkel jelentkezett a rádióban Márai. A hét könyve-sorozatban világirodalmi művekkel foglalkozott, és útirajzokat is készített a rádió számára, ezek összes anyaga is megtalálható a most hazahozott dossziékban.
