Legyünk büszkék arra, amik voltunk, s igyekezzünk különbek lenni annál, amik vagyunk – idézte a tudós máig érvényes üzenetét Biczó László, a Nemzeti Környezetügyi Intézet igazgatója az emlékévet beharangozó hétfői sajtótájékoztatón. Vida Antal az intézet osztályvezetője, az esemény ötletgazdája és főszervezője elmondta: munkatársaival óriási ajándéknak tekintik, hogy részt vehettek az egyik legnagyobb magyar természettudós életének, munkásságának részletes bemutatását előkészítő munkában.
Közelebbről megismerve az életét, két, nem könnyen követhető, de igen fontos példát állít elénk. Az egyik a maximalizmus, amivel minden feladatát végezte, a másik pedig a szeretete a világ és a természet iránt. Munkájuk egyik fontos eredményének tartják, hogy fellelték a tudós ma is álló szülőházát a jelenleg Szlovákiához tartozó felvidéki Breznóbányán.
Herman Ottó cipszer-német családban született, Carl Otto Hermanként anyakönyvezték 1835. június 26-án. Ő azonban egész életében magyarnak vallotta magát, néprajzi munkássága során a magyarság hagyományait gyűjtötte és dokumentálta műveiben.
A természet, az élővilág iránti szeretete már egészen fiatal korában meghatározta életét. Tudományos pályáját a kolozsvári múzeumban kezdte, ahol konzervátori állást kapott. A szerteágazó érdeklődéssel rendelkező, sokrétű tehetséggel megáldott fiatalember csakhamar a város kulturális életének fontos szereplőjévé vált. Miután a Királyi Magyar Természettudományi Társulat ösztöndíja segítségével megírta a Magyarország pókfaunája című, háromkötetes zoológiai munkáját, a magyarországi tudós társadalom teljes jogú tagjává vált, annak ellenére is, hogy hivatalos dokumentumai szerint még középiskolai végzettséget sem szerzett.
Ezt követően a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban kapott zoológusi állást. Foglalkozott a Balaton élővilágával is, így közeli kapcsolatba került az ősi hagyományok szerint dolgozó halászokkal. A tőle megszokott intenzitással és alapossággal fordult a vízi emberek életének, munkamódszereinek megismerése felé. Két kötetben, mintegy ezer oldalon meg is írta A magyar halászat könyve című munkáját.
Hasonlóan fontos, máig forrásértékű művekben dolgozta fel az ősi pásztorkodás már az ő idejében is archaikus és letűnőben lévő világát. Ő alapított az első magyar tudományos folyóiratot a Magyar Nemzeti Múzeum alkalmazottjaként. Zoológiai és néprajzi munkáit saját kezű, tudományos igényű, de művészi színvonalú rajzaival illusztrálta. Ezekből a munkáiból idén áprilisban kiállítás nyílik a Magyar Természettudományi Múzeumban.
Hosszú élete alatt Herman Ottó több mint egy tucat könyvet írt, emellett számtalan tanulmányt, előadást, illusztrációt készített. Munkásságát határainkon kívül is elismerték, egyebek mellett elnyerte a francia becsületrendet is. A Herman Ottó centenáriumi esztendő hivatalos megnyitása alkalmából rendezett kedd esti ünnepségen a Muzsikás együttes koncertjével tisztelegtek a tudós emléke előtt.
