Festmények Vasari folyosójáról

Firenzében őrzött magyar önarcképek kiállításával nyílt meg a Budapesti Tavaszi Fesztivál.

Mivel a Budapesti Történeti Múzeum ad helyet az egyik közönségsikerre esélyes eseménynek, az első rendezvényt mindjárt meg is tekinthették a Budapesti Tavaszi Fesztivál ünnepélyes megnyitójának résztvevői. A Festők tükörben – magyar önarcképek az Uffizi Képtárból című tárlatot, amely a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria együttműködésében valósult meg, s amely a 20. századi magyar művészettörténet egyik legjelentősebb, nemzetközi rangot szerzett képviselője, Boskovits Miklós professzor (1935–2011) emléke előtt tiszteleg.

Az évtizedeken át Olaszországban élt tudós a 13–15. századi itáliai festészet egyik legkiválóbb ismerője volt: már évtizedekkel ezelőtt kezdeményezte a világhírű firenzei képtár, az Uffizi gyűjteményében lévő önarcképek feldolgozását, amelyet Végh János kezdett el, majd Fehér Ildikó és munkatársai fejeztek be. Kutatásaik eredményét tavaly adták közre a Képzőművészeti Egyetem kiadásában megjelent magyar kötetben.

Az Uffizi mintegy 1650 darabot számláló önarcképgyűjteményének holland–flamand és svájci kötete után ez a mű a harmadik nemzeti feldolgozás, amelyet tavaly a Giunti Kiadó olaszul is publikált. Az olasz nyelven való megjelenést az is időszerűvé tette, hogy a tavalyi olasz–magyar, magyar–olasz kulturális évad egyik rangos firenzei eseménye – a San Marco Múzeumban a budapesti Történeti Múzeum közreműködésében megvalósult Corvin Mátyás és Firenze című tárlat mellett – éppen az Uffizi magyar önarcképeinek a kiállítása volt Giovanna Giusti és Fehér Ildikó rendezésében.

Nem kis elismerést jelent a magyar művészetnek, hogy az idők folyamán huszonegy alkotó huszonnégy műve került be a Leopoldo de’ Medici által létrehozott, 1664 óta fejlődő kollekcióba, amelynek már a kezdet kezdetén olyan jelentős, Itálián kívüli alkotók műveit szerezték meg, mint Rembrandt vagy Van Dyck. Az önarcképgyűjtemény egy része, legjelesebb darabjai mindig a művek birtokosainak a szeme előtt voltak, hiszen azon a folyosón függesztették ki őket, amely a Palazzo Pittit a képtárral összeköti, s amelyet az Arno fölött a Ponte Vecchio felső szintjén vezettek át.

Nem önjelöltek műveinek halmaza a gyűjtemény, hiszen kiváló szakemberek elismerése, ajánlása kellett ahhoz, hogy az Uffizi igazgatója felkérjen valakit, ajánlja fel önarcképét a képtárnak. Ily módon került a kollekcióba például Szinyei Merse Pál, Perlmutter Izsák, Csók István önportréja, az élő művészek közül pedig Gábor Marianne, Lakner László két-két, illetve Urbán János egy önarcképe. Máskor készülő mű befejezésére vagy éppen új mű megalkotására biztatták a művészeket, a magyarok közül például László Fülöpöt, Benczúr Gyulát. Rangos festők kvalitásos alkotásai persze olykor úgy is a gyűjteménybe kerülhettek, hogy maguk ajánlották fel azokat, mint például Barabás Miklós vagy Sándor Árpád egy-egy önarcképe.

Benczúr Gyula szerint az Uffizi „a régmúlt és a jelen kor kiváló művészeinek Pantheonja”, s igaz ez a magyar művészek szempontjából is, hiszen a gyűjtemény legkorábbi magyar önarcképei Kupeczky János alkotásai a 18. század elejéről, s az anyag jelzésszerűen felvillantja a 19. és 20. század magyar művészetének fontos törekvéseit is. Ahogyan az önarcképgyűjtemény fejlődik, úgy magyar anyaga is folyamatosan bővül. 1981-ben az Uffizi megszületésének négyszázadik évfordulója alkalmából 27 országból érkező 230 önarcképpel gyarapodott a kollekció, benne Nagy Balogh János és Pór Bertalan önportréival, s amikor 2003-ban felajánlották a múzeumnak a svájci Rezzonico-gyűjtemény több mint háromszáz önarcképét, Kokoschka, Chirico, Chagall és mások művei mellett Victor Vasarely két grafikájával és egy „Scheiber Hugó aláírását viselő festménnyel” is bővült az anyag.

A két legújabb gyarapodásról szólva viszont nem kell idézőjeles megfogalmazás, bizonyos, hogy Keserű Ilona és Fehér László egy-egy önarcképével gazdagodik az Uffizi gyűjteménye. A Magyar Nemzeti Galérián keresztül néhány hónappal ezelőtt kérték fel őket egy-egy mű adományozására, s a kérést a művészek örömmel teljesítették. Tehát ha jól számolunk, a budapesti tárlat zárása, azaz július 20. után 23 magyar művész 26 önarcképe utazik vissza Toscana fővárosába.