Vidnyánszky Attila elmondta: Petőfi költeménye régi nagy szerelme, a legnagyobb világirodalmi alkotásokkal azonos szinten megírt mű. Már Debrecenben is meg akarta rendezni, de idő szűke miatt végül az elbeszélő költemény alapján írt Kacsóh Pongrác-daljátékot mutatták be az operatagozattal.
Mint mondta, Petőfi műve összetettebb, mélyebb rétegeket érint meg, más dimenziókat nyit meg, mint Kacsóh Pongrácé. „Ez egy fantasztikus beavatási szertartás, megmerülés” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a darab nyelvezete – a metaforák, rímek, szimbólumok – gyönyörűek, „minden sorába szerelmes az ember”.
Arról beszélt, hogy a János vitéz fantasztikus lehetőség a családi színház megteremtésére és arra, hogy hozzá közel álló nyelven, gesztusrendszerben, zeneiségben meg lehessen fogalmazni mindazt, amit fontosnak érez a világban.
Mint mondta, abban reménykedik, hogy az előadás családi színházzá válik és együtt lesz érdekes gyerekek és felnőttek számára is.
Határon túli családok a főpróbán
Több mint hatszázan érkeznek a Nemzeti Színházba csütörtök este a János vitéz főpróbájára a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége szervezésében. Az előadás a színház ajándéka a határon túli magyar gyermekeknek – közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Családügyért Felelős Államtitkársága.
A Nemzeti Színház közlése szerint amellett, hogy vendégül látják a gyerekeket az előadáson, meghirdettek számukra egy rajzpályázatot, Én János vitéz címmel. A gyerekek a pályázatra készített rajzaikat az előadást megelőzően a színház előterében állítják ki, a pályaműveket az előadás szünetében értékeli a színház által állított zsűri, a legjobb alkotásokat könyvutalványokkal díjazzák.
Az előadás első gesztusaként a fiatalok és a gyerekek leporolnak egy tulipános ládát, a szereplők ebből bújnak elő, és elindul a közös történetmesélés, megelevenedik Petőfi 1844-ben írt elbeszélő költeménye.
A produkcióban színművészeti egyetemi hallgatók – a budapesti színművészeti negyedéves és a kaposvári egyetem másodéves hallgatói, Vidnyánszky Attila osztálya – vesznek részt, akiknek ez lesz az első jelentős bemutatkozás.
A rendező szavai szerint az előadás arról is szól, hogy ők is beavattatnak most a színházba. Az egyetemisták és az előadásban játszó gyerekek is az élet kapujában, az elején „toporzékolnak” és nekik se mindegy, hogy milyen úton indulnak el. A történet rajtuk keresztül mesélve még sokrétűbbé válik – jegyezte meg a rendező.
„Gyümölcsöző munka, izgalmas együttlét volt” – mondta, hozzátéve, hogy a fiatal színészek elképesztő utat jártak be és ebben „irgalmatlan” munka van.
Vidnyánszky Attila kitért arra, hogy a zene mindig meghatározó része előadásainak, hasonlóan fontos, mint a szó és a képi világ. Mint mondta, a zene összetett munka eredménye: az alapötlet az volt, hogy a folklórból indulnak ki és ez alakul át dzsesszes feldolgozássá, klasszikus zenei variációvá.
Mint fogalmazott, az előadás „nekirugaszkodás”: a folklórt vagy a néptánc gesztusrendszerét alapul véve eljutnak valahova.A rendező szerint Petőfi e művével arról beszél, hogy érdemes hűnek lenni, tisztának maradni, szívünk szerelmét megőrizni és nem csalni, nem feladni elvünket, szerelmet. Magunkon túl lépve legyőzni a sötétség birodalmát is akár, eljutni valahova, ahol megjutalmaztatunk.
„Ezt a gondolatot próbáltam meg erőteljesen képviselni a darabon belül, és ezentúl azt mondom – többek között a diákokon keresztül –, hogy mindnyájunkban itt van Petőfi, Iluska és János vitéz, mindnyájunkban ott lakik a lehetőség, ott van a lelkünk mélyén ez a tiszta mag” – mondta Vidnyánszky Attila.
Az előadásban János vitézt vendégként Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze játssza. Szűcs Nelli és Varga József színművész mellett 26 budapesti és kaposvári színészhallgató játszik a darabban. A produkció koreográfusa Berecz István, a darab díszlet- és jelmeztervezője Olekszandr Bilozub.
