Megújul a Néprajzi Múzeum arculata

Nyitott kulturális térré kíván válni az idén 142. születésnapját ünneplő budapesti intézmény.

Nem külsőségekben, hanem tartalmában, a közönség felé közvetített üzenetében akar megújulni a Néprajzi Múzeum, amely olyan nyitott kulturális térré akar válni, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással – hangsúlyozta Kemecsi Lajos, az intézmény főigazgatója a múzeum napján szervezett szerdai sajtótájékoztatón.

Hozzátette: az épület homlokzatát díszítő molinókon a 2013 őszén elfogadott küldetésnyilatkozatban szereplő négy hívószó – érték, élmény, ember, emlék – jelenik meg markánsan az idén nyíló három időszaki kiállításhoz kapcsolódva.

Hangsúlyozta: ez a négy fogalom kifejezi azt, ahogyan a Néprajzi Múzeum munkatársai a közösségről, a kultúráról, a hagyományról és a megújulásról gondolkodnak. A küldetésnyilatkozat nagy hangsúlyt fektet a társadalmiságra, a kultúrák és identitások sokszínűségének bemutatására, megértésére és elfogadására.

A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a Néprajzi Múzeum 1872 óta gyűjti, archiválja, óvja, kutatja és közvetíti nemcsak a magyarországi, hanem az európai és az Európán kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit.

A múzeumi napon, szerdán nyílik a Boglár Lajos kultruális antropológus amazóniai gyűjteményének tárgyait bemutató Tollvarázs, valamint a Csendéletek a Székely Partiumban – Kutatók a terepen című tárlat. Az utóbbi egy 2004 óta tartó, Csajbók Csaba építészmérnök által vezetett építészeti-néprajzi felmérés eredményeibe enged bepillantást, a június 9-ig látogatható Tollvarázs című kiállításon egzotikus amazóniai madarak tollaiból készült tárgyak láthatók.

Boglár Lajos hagyatékából a Szimbiózis Kulturális Antropológiai Alapítvány Fogadj örökbe egy tárgyat! című internetes szponzorkereső kampány révén, 45 egyéni és 3 intézményi támogató segítségével sikerült 70 tárgyat megvásárolni – mondta el Kemecsi Lajos.

Az idei kiállítások között szerepel az április 10-től látható, Bicikliváros című tárlat, amely a Szabadkai Városi Múzeumban rendezett, A biciklisek városa című kiállítás anyaga mellett a budapesti kerékpáros-kultúrát is bemutatja. Tárgyak, képek és szövegek segítségével az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján szereplő magyar örökségeket vonultatja fel az április 18-tól látogatható kiállítás.

A drótostótok, a teknőscigányok és az üstfoltozók életmódját, társadalmi helyzetét és kulturális szokásait, valamint a jellegzetesen magyar kerámiatípust, a miskakancsót mutatja be a júniusban nyíló két tárlat.

A Szakrális Művészetek Hetéhez kapcsolódva Balla Péter népzenekutató, hegedűművész, egyházzenész munkásságát ismerteti meg a közönséggel népzenei felvételeken, kiadványokon és néprajzi tárgyakon keresztül a szeptember 14-től látogatható kiállítás.

A holokauszt-emlékév részeként És mi volt azelőtt? címmel október 30-án nyíló tárlat azt a kérdést járja körül néprajzi és antropológiai eszközökkel, hogy a magyarországi – elsősorban vidéki – zsidóság hogyan élte hétköznapjait, ünnepeit a második világháborút megelőző időszakban, milyen gazdasági, kulturális, társadalmi szerepet töltött be a lokális társadalmakban.

Torday Emil 1907 és 1909 közötti kongói expedíciójának kollekciójából mintegy száz darabot láthat a közönség a novemberi kiállításon, a gyűjteményhez katalógus is készül.

Idén a Néprajzi Múzeum fogadja be a 21. Betlehemi Jászol Kiállítást – kiegészítve a saját gyűjteményéből származó néprajzi témájú iparművészeti tárgyakkal – amelyet december 4-től 2015. január 11-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.