– Mi az alapvető célja az oldalnak, túl azon, hogy önnek jó referencia és segít szélesebb körben is megismertetni a nevét?
– Sok helyen jártam már szerte Európában, de meggyőződésem, hogy Budapest a leggyönyörűbb városok közé tartozik, és szeretném úgy bemutatni másoknak, ahogyan én látom. Feltűnt, hogy – talán a megszokás miatt is – sokan hajlamosak elsiklani a sok szépség mellett, ami az utcákon körbevesz bennünket. A célom a figyelemfelkeltés, dokumentálás és értékmegőrzés lett, és nagyon szeretnék valami maradandót létrehozni. Sok olyan témáról van képanyagom, ami máshol nem fellelhető az interneten, tudomásom szerint csak én fotóztam eddig. Igyekszem a városnak egy olyan oldalát is feltárni, ami talán kevésbé ismert, nehezebb bejutni, engedélyek szükségesek hozzá. Ott voltam szinte az összes nagyobb felújításon, így megörökítettem többek között a Várkert bazárt még a vadregényes-romos, majd pedig az építkezés közbeni állapotában. Jártam a felújítás alatt a Vigadóban, a Kossuth tér és az új Fradi-stadion építkezésén, a volt Honvéd Főparancsnokságban. Feljutottam a Parlament és a Földtani Intézet szikrázóan kék tetejére. Az is nagyon motiváló, hogy rengeteg barátságot és különleges, nem mindennapi élményt köszönhetek ennek a blognak.
– Lehet-e arról valamit tudni, hogy alapvetően kik olvassák rendszeresen a blogot? Milyen visszajelzések érkeznek? Kap esetleg tématippeket is?
– Szerencsére rengeteg visszajelzés érkezik, privát e-mailben és a blog Facebook-oldalán egyaránt, aminek én mindig nagyon örülök mert nem titkolt vágyam, hogy minél interaktívabb legyen az oldal. Sok az építész és a fotós az olvasóim között, de a törzsközönséget legjobban úgy tudnám jellemezni: olyan emberek, akik – csakúgy mint én – imádják ezt a várost, és érdekli őket minden, ami ezzel kapcsolatos. Gyakran kapok tématippeket, és olyan is volt már, hogy egy-egy olvasó személyesen kalauzolt körbe a saját kedvenc helyein. Bár magyar nyelvű a blog, számomra meglepő módon sok külföldi olvasó is követi.
– Az épületfotózás egy kívülálló szemében talán nem tűnik a „legizgalmasabb” vagy éppen leginkább művészi kihívásnak. Mi vonzotta erre a területre?
– Én ezt éppen ellenkezőleg látom. Persze ez attól is függ, hogy mi a fotózás célja. Ha megbízást kapok és munkáról van szó, fotózom a szabályos, klasszikus értelemben vett építészeti képeket is, de a blogon alapvetően retusált fotók láthatóak, amikbe igyekszem minél több hangulatot, érzelmet és művészetet belevinni, ezek inkább amolyan imázsfotók. Engem egy nyitás előtti üzlet szerkezeti elemeinek a fotózása is lázba tud hozni, a CheckMyBudapesten lévő helyszínek pedig bárki számára adrenalinnövelőek lehetnek. Elég csak arra gondolnom, amikor föld alatt, a kőbányai pincerendszer félelmetes labirintusrendszerében és a Gellért fürdő alatti alagútban fényképeztem, vagy éppen a Dreher sörgyárban jutottam fel még a padlásra is. Sokat mászom vaslétrákon, állványzatokon egy-egy téma kedvéért, úgyhogy az épületfotó úgy, ahogy én csinálom, egy nagyon izgalmas műfaj. Ez egyben egyfajta felfedezés is, csak éppen én nem távoli földrészt, hanem mondjuk a szomszéd utcában lévő házat derítem fel. Minden érdekel, ami ehhez a műfajhoz kapcsolódik, szívesen fényképezek építkezéseket, felújításokat, munkálatokat és külső-belső enteriőr képeket egyaránt.
– A blog az „ön Budapestjéről” (is) szól. Ha egy kicsit vallomásosabban, érzelmesebben kellene megfogalmazni, mit jelent önnek Budapest, milyen viszony fűzi a városhoz, azt hogyan tenné?
– Nagyon sokféle ez a város, markánsan jelen van a történelem és a múlt, de közben egyre több a modern, a street art, egymás után nyílnak a trendi helyek, mindenhol nyüzsgés van. A kicsit meseszerű épületek, amikben szerencsére bővelkedik Budapest, nagyon megmozgatják a fantáziámat, ezeket kedvelem a legjobban. Sok élményt köszönhetek a blognak, a New York Kávéház fotózása után például órákig nem tudtam letörölni a mosolyt az arcomról, olyan hatással volt rám. A Rácz-fürdő vagy a Zeneakadémia fotózásakor pedig úgy éreztem magam, mint aki egy másik világba csöppent. Ezekben a képekben az én személyiségem, az adott pillanatban átélt érzelmeim is benne vannak.
