Eljött a kreatívok rendszerváltása

Vállalkozó kreatívok, akik ki mertek lépni a komfortzónából. Őket mutatja be a Design Terminál könyve.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Design Terminál főigazgatója a könyv előszavában úgy fogalmaz: a magyar kreatívipar erején felül teljesít. És ezek tényleg nem csupán üres szavak, óriási dolog, ami ezen a területen történik az utóbbi időben. Most szinte minden adott ahhoz, hogy Magyarország kreatíviparban erős nemzetgazdaság legyen. Hogy mindez lehetővé vált, abban elvitathatatlan szerepet játsszanak azok a vállalkozó kreatívok, akik nem csupán nagyot álmodtak, de kemény, kitartó munkájuknak köszönhetően meghódították az országot, sőt sok esetben a világot. Őket mutatja be a Csúcstámadók – Magyar kreativitás a XXI. században című könyv, amely a Heti Válasz Kiadó gondozásában, a Design Terminál és a Magyar Nemzeti Bank támogatásával jelent meg.

Tematikus blokkokba – Ipar+művészet, Forma+tervezés, Csoport+társak, Út+levél, Kockázat+vállalók, Hungary+welcomes– szerkesztett interjúk, portrék mutatják be a példamutató személyiségeket. A kötetben helyet kapott például Sándor Szandra, a világon legismertebb magyar ruhamárkának, a Nanushkának az alapítója, a városi utcai viseletet radikálisan újragondoló Wonderground,  Losonczi Áron, a Litracon üvegbeton feltalálója, Cosovan Attila, a háromszoros Red Dot díjas cég, a Co&Co Designcommunication alapítója, Szőke Gábor Miklós, az extravagáns, falécekből készült alkotásairól híres szobrász. De ott van a designerbeton legjelentősebb hazai képviselője, az Ivanka Factory vagy az első magyar professzionális 3D nyomtatót kifejlesztő Do3D csapata is.

A Csúcstámadókból kiderül, hogy Bognár Botondnak és Szabó Csabának köszönhetően kerülhetett fel Budapest a Singularity University térképére. Óriási siker, hogy a NASA szílicium-völgyi kutatóbázisán működő, nem klasszikus értelemben vett egyetem, tavaly novemberben a budapesti Zeneakadémián tartotta meg első európai „exponenciális technológiai” csúcstalálkozóját, a Summit Europe-ot. És ha már az űrkutatás: Magyarország lehet a negyedik állam, amely űreszközt juttat a Holdra. A Puli Space Technologies csapatának vezetője, Pacher Tibor szerint ez a küldetés az pozitív országimázs építésben is elvitathatatlan szerepet játszik.

De nem szabad lankadnia a lelkesedésnek, a teljes és hosszan tartó siker érekében még bőven van min változtatni. Elsősorban a mentalitáson. Somlai-Fischer Ádám, a Prezi és a Bridge Budapest társalapítója szerint nem elég a jó ötlet, el kell hinni, hogy a világnak mindez értéket teremt. Nem Magyarországot, hanem a világot kell meghódítani. Fehér Gyula, a Ustream alapítója vallja, hogy el kell fogadni, mindazt hogy az induló vállalkozások sokszor kudarcot vallanak, de pont a kudarcot kell saját hasznunkra fordítani. Az egyik legizgalmasabb interjúban, Záboji Péter, a European Entrepreneurship Foundation (Európai Vállalkozói Alapítvány) elnöke, a budapesti startup ökoszisztéma egyik motorja is ugyanígy gondolkodik: „Csak azok lesznek sikeresek, akik elviselik, hogy huszonötször szétszedjük és összerakjuk őket.” Záboji szerint sem elég az ötlet, „megoldások kellenek a kihívásokra, amelyeket a vállalkozó észrevesz.” A Bridge Budapest vezetője, Pistyur Veronika szerint „a világsiker Magyarországról is elérhető”; a nonprofit szervezet ebben úgy segít, hogy a magyar sikertörténetek bemutatásával és ösztöndíjprogrammal inspirálják a vállalkozások elindítását fontolgató fiatalokat. És ez mindennél többet ér.

Budapest számos kincset rejt magában. Sokat ebből pont a pesti polgárok nem vesznek észre, de például miattuk dönt úgy pár külföldi, hogy itt valósítja meg önmagát. Tette ezt például Luu Anh Tuan vietnámi származású divattervező, akinek márkája, az Anh Tuan teljes forgalmának hetven százalékát Magyarországon bonyolítja. Anna Zaboeva szibériai cipőtervező műtárgynak is beillő lábbelijeiből már John Malkovich is rendelt, de a fiatal lány a Pleasemachine márka mellett kifejlesztette a near field communication rendszerrel működő okoscipőt is, amely Monacóban jelentős szakmai sikert ért el.

A könyv záró fejezete a január óta kiemelt háttérintézményként működő Design Terminál munkáját mutatja be. A 2004-ben alapított szervezet hosszú csönd után 2012-ben új életre kelt, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium támogatásának köszönhetően két rövid év alatt kimagasló munkát végzett a magyar kreatívipar támogatásában, a lakosság részére láthatóvá tette a leginnovatívabb alkotókat és az általuk létrehozott, világszínvonalú termékeket. Ha úgy vesszük, a legújabb szexi kreatívnak lenni.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának felmérése szerint a kreatívipar részesedése hazánk bruttó nemzeti össztermékéből 5-7 százalék közé esik. Egyértelműen érződik: a kormánynak is egyre fontosabb a kreatívipar támogatása. Az attitűdváltás, a pozitív szerepvállalás tetten érhető: még idén ősszel az Országgyűlés elé kerülhet az az adó- és adminisztrációs tehercsökkentő csomag, amely megkönnyíti majd mind az új, innovatív vállalkozások, a startupok, mind pedig az befektető cégek életét. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára múlt héten több szakmai eseményen is hangsúlyozta, hogy „a kormány idén több lépést is tesz azért, hogy Budapest legyen Kelet-Közép-Európa startup fővárosa.” Így legyen.

Budapest legizgalmasabb oldala

A könyvvel egy időben elérhetővé vált a Design Terminál friss, ingyenes telefonos alkalmazása. A tematikus – startup, a divat, a formatervezés és az urbanisztika – audiotúrákat a PocketGuide készítette el. Geréby Zsófi, a biciklis divatot megújító Urban Legend tervezője útmutatásai alapján lehet megismerni a budapesti divatéletet. Osvárt Judit, a Design Hét Budapest projektvezetője és Szemerey Samu a Kortárs Építészeti Központ kurátora izgalmas hely- és designtörténeti sétára invitálja Budapest szerelmeseit.

A Prezi alapítói, Árvai Péter, Somlai-Fisher Szabolcs és Halácsy Péter segítségével közelebbről is megismerhetjük a budapesti startup életet. Az urbanisztikáról, a várostervezés legfontosabb metódusairól és Budapest városképének kialakításának meghatározó mozzanatairól Zoboki Gábor, a Zoboki-Demeter és Társai építésziroda igazgatója és Finta Sándor, Budapest főépítésze mesél.

Az alkalmazás itt érhető el.