A történelemtudomány szerint olyan, hogy ukrán hercegnő, nem létezik

Ukrajna budapesti nagykövete egy interjúban a magyarok és az ukránok közös DNS-éről beszélt. A magyar gyökerekkel is bíró diplomata a cikkben több csúsztatást és féligazságot is megfogalmazott: többek között szerinte a magyar Árpád-házba beházasodott ukrán hercegnők több magyar királyt is szültek. A lapunknak nyilatkozó történészprofesszor szerint azonban ilyenről nem tud a történelemtudomány, sőt maga az ukrán kifejezés sem létezett még a középkorban, nemhogy maga az akkori gyökerekkel büszkélkedő Ukrajna.

Forrás: Facebook

A korábban magyarságát hangoztató és arra büszke, bár a magyar nyelvet nem beszélő ukrán diplomata az Ukrinformnak adott interjúban nem fukarkodott a fura állításokkal a magyarokról.

Sándor Fegyir (Fotó: Képernyőkép)

Mondhatni, közös DNS-ünk van velük, mivel öt ukrán hercegnőből lett magyar királynő, és tőlük születtek későbbi magyar királyok, tehát ukrán vér csörgedezett a magyar királyok ereiben, és ez tagadhatatlan

– állította Sándor Fegyir.

Az „öt ukrán hercegnő – magyar királyné – királyi utód” állítás azonban történelmileg erős túlzás, és inkább politikai retorikai eszköz, mint történeti tény. 

Az a kifejezés, hogy ukrán, anakronisztikus, ez a középkorban nem létezett. Maga a kifejezés is jóval később keletkezett, maguk is csak a 18–19. században kezdik használni arra a területre, ami az orosz határvidék – ezt is jelenti

– mondta lapunknak Bárány Attila, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára.

A történész szerint a mai Ukrajna területén kozákok telepedtek meg, ebből lett később Ukrajna, de a középkorban nem mondták azt, hogy ukrán hercegnék meg ukrán királynők, mert ők a Kijevi Ruszból, azaz nagyfejedelemségből származtak, amely az orosz civilizáció bölcsője.

– Az említett hercegnők a mai Ukrajna területén élő orosz hercegnők voltak tehát. Volt egy Kijevi Nagyfejedelemség, amit óorosznak nevezhetünk, amelynek a nyelve ötvözte az óukránt és az óbeloruszt, de nem volt ukrán, mert az ún. ukrán államalakulat csak jóval később fejlődött ki – tette hozzá.

Bárány Attila történész (Fotó: Debreceni Egyetem)

Az említett hercegnőkhöz semmi köze a mai Ukrajnának. Orosz fejedelmek leányai házasodtak az Árpád-házba. A legismertebb I. András felesége, Anasztázia, akinek van is egy szobra Tihanyban, ahol I. András is el van temetve. Ő Jaroszláv kijevi nagyfejedelem leánya, aki magyar királyné lett, és valóban van egy gyermeke, a későbbi Salamon király, de ő semmiképpen nem volt ukrán, hanem az óorosz Kijevi Rusz nagyfejedelem leánya

– magyarázta a történész.

Szent László királynak van egy leánya, aki az orosz nagyfejedelemségbe házasodott. Később a Kijevi Rusz széttagolódott kisebb államokra, mint például Halics vagy Galícia. II. (Vak) Béla királyunk édesanyja, Álmos herceg felesége a kijevi nagyfejedelem lánya volt. Álmos testvére, Könyves Kálmán második felesége pedig szintén a kijevi nagyfejedelem leánya volt. III. Béla édesanyja, Eufrozina, II. Géza felesége szintén a kijevi nagyfejedelem leánya volt, de róluk sem mondható, hogy ukránok voltak, hanem a kijevi nagyfejedelemségből származó oroszok

– tette hozzá.

Olyanok is voltak, akik magyar hercegekkel vagy hercegnőkkel házasodtak. IV. Béla egyik lánya, Anna egy orosz fejedelemhez ment feleségül, aki később Magyarországra menekült a tatárok elől. IV. Béla másik leánya, Konstancia pedig a halicsi fejedelemhez ment feleségül.

Öt-hat házasság valóban van és több gyermek, aki orosz házasságokból születik, de a történetírás őket nem tekinti ukránnak, mert Ukrajna kialakulása több száz évvel későbbi fejlemény, hangsúlyozta a történész.

Ők rusznak, később ruszkijnak hívták magukat, és óorosz nyelven írtak.

Sándor Fegyir nem jól tudja

Bárány Attila Sándor Fegyir azon állítását is cáfolta, amely szerint történelmileg nem volt a magyarság és a Kijevi Rusz között konfliktus.

Elődeihez hasonlóan például II. Géza a 12. században sorozatosan háborúkat vívott a ruszokkal, oroszokkal szemben. Ha testvérek vagy barátok lettünk volna, akkor nem így lett volna. Mindig volt a magyar királynak egy partnere a sok fejedelem közül, akivel szövetséget próbált volna kötni, Halicsot pedig (a mai Lviv) megpróbáltuk elfoglalni, és magyar fennhatóság alá venni többször is

– összegezte a történész.

Fegyir Sándor kijelentése tehát a középkori dinasztikus kapcsolatokra céloz, de nem lehet alátámasztani történeti forrásokkal. Az „ukrán” fogalom alkalmazása a 11–12. századi Kijevi Ruszra pedig anakronisztikus, hiszen az akkori államalakulat nem Ukrajna volt a mai értelemben, hanem a keleti szláv fejedelemségek egyike. 

Borítókép: Sándor Fegyir (Forrás: Facebook)