Kiss Csaba rendező, drámaíró két éve vezeti a legnagyobb vidéki teátrumot, a Miskolci Nemzeti Színházat. Országosan egyedülálló az a színházvezetési koncepció, amit társaival együtt felépített. A művészi munkával összefüggő minden lényeges kérdésben a művészeti tanácsra, mint döntés-előkészítő testületre támaszkodik, öt állandó rendezőt – Béres Attila, Keszég László, Rusznyák Gábor, Szabó Máté és Szőcs Artur – és két dramaturgot kért fel a közös munkára.
– Nagyon jót tesz, hogy különböző látásmódok mentén formálódik a társulat. A második évad végére a régiek és az újak összekovácsolódtak, létrejött egy viszonylag egységes csapat. Ugyanez igaz a művészeti vezetésre is. Ebből az együtt létezésből olyan előadások születtek, mint Keszég László Uri murija, Rusznyák Gábor Tanítónője, Szabó Máté Don Giovannija, vagy Szőcs Artur színre állításában a Hideg gyermek. Béres Attilától a Chicago és a My Fair Lady a színház legsikeresebb előadásai voltak. A hat rendezőnek meghatározó szerepe van a színház művészi vezetésében, de különböző ízlésű, temperamentumú emberekről van szó, így természetesen vannak feszültségek, néha komoly viták, konfliktusok is. Ezeket idáig felnőtt módon kezelte a csapat, hiszen a színház egész társulatáért felelünk.Fiatalkorom egyik nagy élménye volt Isaac Asimov Alapítvány című műve, amiben az áll, hogy „az erőszak a gyengék fegyvere”. Ez sokszor eszembe jutott a nehezebb napokban. Tudtam, amíg egyben tudom tartani ezt a hat embert, addig a miskolci színház ereje, szellemisége is megmarad – vélekedik Kiss Csaba.
Jelentős eredmény, hogy a korábbi tánctagozatból megalakult a Miskolci Balett, amely már három jelentős bemutatót tudhat maga mögött, Kulcsár Noémi Rómeó és Júlia koreográfiáját tizenhárom telt házas előadáson játszották. Megerősödött az operatagozat is, évente már két premiert tartanak ebben a műfajban. Szoros az együttműködés a Kesselyák Gergely vezette Bartók+ Operafesztivállal. A Játék/színben az improvizációs, kísérleti jellegű előadások is sok új nézőt vonzanak. Komoly érdeklődés mellett második alkalommal rendezték meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel közösen szervezett európai színházi egyetemek fesztiválját, a SZEM-et.Az új művészeti koncepció úgy tűnik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket: a bérlethelyek száma két év alatt negyven százalékkal nőtt, ezzel Miskolc megőrizte a legnézettebb vidéki színházi rangot.
Szakmai szempontból is jelentős áttörést értek el: tavaly a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) hat év után újra szerepelt a miskolci társulat a Vágy villamosával, Lovas Rozi pedig kiérdemelte a legjobb harminc év alatti színésznőnek járó díjat. Az idei POSZT-ra már két előadásuk, A tanítónő és a Woyzeck kapott meghívást, ami azért is kiemelkedő, mert eredetileg egy színháztól csak egy produkció kerülhetett volna be a versenyprogramba.
2012-ben, amikor Kiss Csabáék birtokba vették a színházat, a város felé is nyitottak, 800 négyzetméter hullámpapírba csomagolták be az épületet, amire a város diákjai ráfestették az évad előadásait. Ez volt a Nagy csomagolás. A tavalyi „Színek évada” meghirdetésekor a teátrum homlokzatát gyepesítették be, piros tulipánokkal és sirályokkal tarkították.Idén, Shakespeare születésének 450. évfordulója alkalmából ismét a miskolci polgárok segítségét kérték. A világ legnagyobb drámaírójának portréjához a nézőktől várták a szükséges pillepalack-kupakokat. A teátrum előtti gyűjtőhely, az erre a célra kialakított Shakespeare-telefonfülke pár nap alatt meg is telt.
– Szellemiségformáló, a régiónak a művészeti-kulturális életét is működtető intézmény a miénk. Ténylegesen életre kelt a színház Miskolcon. Shakespeare élete keretes szerkezetű: április 23-án született, és akkor is halt meg. Most áprilisban az óriásmozaik felavatásával ünnepeltük meg a születésnapját, majd amikor búcsúzunk a Shakespeare-évadtól, a darabjaiban megtalálható, halállal összefüggő jeleneteiből készítünk egy keresztmetszetet – sorolja az igazgató, aki elárulja azt is, hogy a tervek szerint a harminc négyzetméteres falikép az évad folyamán Miskolc különböző kerületeiben fog felbukkanni, a kupakokat később jótékony célra ajánlják fel.A 2014/15-ös miskolci évad középpontjában az angolszász drámairodalom atyjának művei állnak, ahogy Kiss Csaba fogalmaz, a színház kilenc iskolával együtt minden hónapban „örökbe fogad” egy Shakespeare-drámát. Októberben az évad nyitóelőadásaként mutatják be a IV. Henriket, amelynek főszerepeit Gáspár Tibor, Szegedi Dezső, Rusznák András és Simon Zoltán fogja alakítani. A makrancos hölgy, az Othello, a Rómeó és Júlia, a Lear király, a Sok hűhó semmiért, A vihar, a Hamlet és a Szentivánéji álom című drámák köré vetítésekkel, meghívott előadásokkal, műfordítói kerekasztal-beszélgetéssel, miskolci képzőművészek tárlataival színesített egész évados programsorozatot szerveznek.
Tizennyolc bemutatóval készülnek a következő évben: látható lesz mások mellett Lehár Ferenc A víg özvegy című operettje, Füst Milán Boldogtalanok című színműve, Kleist Az eltört korsó című komédiája, Prokofjev Hamupipőke című balettjét pedig gyerekeknek és a kiskamaszoknak szóló változatban is előadják. Az évad kortárs szerzőjének Pintér Bélát választották, a Parasztoperát a miskolci társulat adja majd elő, de a Pintér Béla Társulat is több előadással vendégeskedik majd a borsodi megyeszékhelyen.
