Kövér László hangsúlyozta: olyan államot kell építeni, „amelyben a magyar gondolat többé nem bennszülöttként, kisebbségbe szorulva vívja szellemi szabadságharcát”.
A 21. századból visszatekintve tisztán látjuk, hogy Szervátiusz Jenő ugyanazt véste kőbe, faragta fába, amit Németh László szavakba öntött, „a rabságból szabadságba vágyó, a sötétségből a fény felé törő magyar gondolatot és szabad szellemet” – fogalmazott a házelnök.
Kövér László szavai szerint Szervátiusz Jenő művészete azt hirdeti, hogy az embernek hűségesnek kell maradni mindahhoz, ami fontos. „Hűségesnek kell maradnunk emberségünkhöz, magyarságunkhoz és szülőföldünkhöz” – mondta.
Zombor Gábor (Fidesz–KDNP), Kecskemét polgármestere Szervátiusz Jenő életét példaértékűnek nevezte, mondván: „a vérzivataros időkben is megtartotta magyarságát”. A szobrászművész művei „mementóként kell, hogy előttünk legyenek”, mert a nemzet összetartozásának erősítése a legfontosabb feladata az anyaországi magyaroknak – tette hozzá.
Zombor Gábor bejelentette, hogy Kecskeméten a Kodály Intézet előtt fogják felállítani Szervátiusz Tibor Tiszta forrásból című szobrát.
A kiállítás megnyitóján részt vett Szervátiusz Jenő fia, Szervátiusz Tibor szobrászművész. Szervátiusz Jenő (1903–1983) Kolozsvárott született. Fiatalon kitanult néhány mesterséget, de 1925-ben már Párizsban a szobrászatot tanulta. Két év múlva beiratkozott a kolozsvári képzőművészeti főiskolára, ahol szobrász szakon szerzett diplomát.
Erdélyi balladák egyedülálló stílusú faragója lett. Trianon után az erdélyi Helikon-mozgalomhoz fűzték szoros szálak. A Kós Károly, Bánffy Miklós, Kemény János vezetésével működő mozgalom 1929-ben hozta létre Barabás Miklós Céh néven az erdélyi képzőművészek szabad munkaközösségét, amelynek tagja lett Szervátiusz Jenő is.
Egyetlen nagy köztéri szobrát, a farkaslakai Tamási Áron-emlékművet fiával, Szervátiusz Tiborral közösen készítette 1971–72-ben. Közben elkészítette a pápai Jókai-emlékművet, a soproni Cantata Profana című alkotást. Több mint ezer szobrot faragott, többségük magánszemélyeknél található szerte a világban. Haláláig fiánál élt Budapesten.
Szervátiusz Jenő múzeumát 1996-ban avatták fel a kolozsvári Szent Mihály-plébánia udvarán, 2003-ban posztumusz Magyar Örökség Díjjal tüntették ki. Fia, a Kossuth-díjas Szervátiusz Tibor édesapja születésének 100. évfordulója alkalmából hozta létre a Szervátiusz Alapítványt és a Szervátiusz Jenő-díjat, amelyet minden évben egy, a nemzeti kultúráért elkötelezett képzőművésznek ítélnek oda.
