Egyértelműen pozitív hatással van a rádiós lejátszásokra bevezetett magyar nemzeti kvóta a hazai könnyűzenei színtérre – mutatott rá Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő, az Országgyűlés alelnöke a Music Hungary zeneipari konferencián csütörtökön Egerben.
„2011-től folyamatosan emelkednek a beáramló szerzői jogdíjak az elsősorban a kereskedelmi rádiók esetében érvényesülő 35 százalékos kötelező magyar lejátszási zenei aránynak köszönhetően. A magyar zene versenyképesebb lett” – emelte ki Gulyás Gergely.
Megfogalmazása szerint a könnyűzene támogatása politikai érdek is, hiszen széles réteghez jut el. „Minél több csatorna kellene a kormány, az Országgyűlés, illetve a szakma között, hogy a meglévő akadályokat megszüntessük” – tette hozzá.
A politikus kiemelte: egységes európai szabályozásra van szükség az online letöltések vonatkozásában, és ehhez kell a magyar jogalkotásnak igazodnia. Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy az Artisjusra vonatkozó magyar szabályozás megfelel az uniós irányelveknek.
Tóth Péter Benjámin, az Artisjus stratégiai és kommunikációs igazgatója megjegyezte: a nemzetközi zeneipar meghatározó szereplői a szerzői jogot gyengítő irányt próbálják erősíteni, és ezek ellen a kis zenei repertoárral rendelkező országoknak nehéz fellépni.
Horváth Gergely, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a zene fontos szerepet játszik a magyar kultúra nemzetközi megjelenítésében. Példaként hozta fel, hogy Franciaországban a fiataloknak ma már a Sziget fesztivál jut először eszébe Magyarországról.
Hozzátette: sokkal több olyan minőségi magyar előadóra lenne szükség, aki képes az ország kultúrájának hírét vinni a világban.
Szép Fruzsina, a Sziget fesztivál programigazgatója úgy vélte: óriási hiba volt megszüntetni a könnyűzenét támogató, jól működő és bejáratott programot, a PANKKK-ot, illetve az ahhoz kapcsolódó Magyar Zenei Exportirodát.
Mint megjegyezte, a magyar zenei repertoár különböző csatornákon keresztül az azóta eltelt években is jelen volt a nemzetközi színtéren, azonban elengedhetetlen, hogy a mindenkori kormányzat a színtér mögé álljon.
„Üdvözöljük, hogy most a Cseh Tamás Program keretében fel akarják éleszteni a szerepvállalást” – fogalmazott a zenei szakember.
Liber Endre, a 2015-ös budapesti World Music Expo (Womex) egyik szervezője az eseményben rejlő óriási lehetőségekről szólt. Kitért arra, hogy a jövő októberi rendezvényre 2500 szakmabeli fog ellátogatni a magyar fővárosba.
A 2015-ös Womexen öt nap alatt hetven zenekar fog fellépni, a fesztivál rész a Művészetek Palotájában, az expo a Millenárison lesz. Az eseményt még sohasem rendezték meg Berlintől keletre, a budapesti Womexet az MTVA és a Magyar Turizmus Zrt. is támogatja.
„Az etno alapú zenékhez kapcsolódó szakma Budapestre jön, és a magyar zenekarok megmutathatják magukat előttük. Számos fontos lépés történt Magyarországon a világzene előtérbe helyezése érdekében, ezek közül is kiemelkedik, hogy a Zeneakadémián magyar népzenei tanszék indult” – fejtette ki Liber Endre.
A Music Hungary konferencia délelőtti részén szó volt az EU idén indult és 2020-ig meghatározott programjáról, a kulturális projekteket támogató Kreatív Európa Programjáról, amely a magyarországi zeneipar szereplőit is érinti.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője, valamint Székely Edit, a Kreatív Európa Nonprofit Kft. ügyvezető-helyettese arról számolt be, hogy hét év alatt összesen 450 milliárd forintra lehet pályázni, több mint 6400 kulturális szervezet, több mint 240 ezer művész lehet érintett a támogatásokban, amelyekben nincsenek nemzeti kvóták, minden pályázatról Brüsszelben döntenek.
„A nyertes magyar kulturális pályázatok szükséges önrészét eddig a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozta, fontos lenne, hogy ez a jövőben is így legyen” – mondta Szűcs Tamás.
Esély mutatkozik a mindennapos zenetanulás bevezetésére az alapfokú oktatásban, a kezdeményezés mögött komoly akadémikusok állnak – mondta el Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériuma politikai államtitkára a konferencián.
„Kutatások bizonyítják, hogy a zene az oktatás első két évében óriási mértékben növeli a kreativitást. Ha lehetőségem lesz rá, a magam részéről szívesen a mindennapos zenetanulás bevezetése mögé állok” – jelentette ki Doncsev András.
Az államtitkár kiemelte, hogy az új kerettantervben növelik az ének-zene órák számát, a 7. évfolyamtól pedig megjelenik a dzsessz és a könnyűzene. Hozzátette: a napokban előterjesztett Cseh Tamás Programban szintén van egy iskolai könnyűzenei oktatási alprogram.
Arra is kitért, hogy 5 milliárd forintból ötven városban kreatív házak hálózatát alakítják ki a meglévő infrastruktúra felújításával, és ezekben kötelező lesz zenei stúdiók létrehozása.
Babos Gyula zenész azt mondta, hogy szívesen látna egy popzenei akadémiát a tehetséges zenekarok képzésére. „Az alapfokú zenetanulás sikere nem azon múlik, hogy van-e elég hangszer az iskolákban, alapvetően az oktatás személyi feltételeket kell megteremteni” – mondta a gitáros.
Bekényi József, a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének titkára arról számolt be, hogy ma Magyarországon a 18 év alattiak 22 százaléka, 250 ezer diák jár alapfokú művészeti oktatásra, mintegy fele tanul közülük zenét, amire szerinte büszkék lehetünk. „A Szövetség beterjesztette, hogy legyen könnyűzenei művészeti ág az oktatásban, ugyanúgy hatéves alapfokú rendszerrel, ami a dzsessz esetében már működik”.
Tuomo Tahtinen, a Finn Zenei Exportiroda igazgatója a finn könnyűzene nemzetközi sikerének hátterét vázolta fel előadásában. Elmondta, hogy a finn zeneipar éves forgalma 837 millió euró (255,3 milliárd forint) és 570 millió eurót (174 milliárd forint) fordítanak a finnek a zeneoktatásra. Az ágazat exportjának értéke tavaly 35,8 millió euró volt, ami 100 százalékos növekedést mutat a tíz évvel korábbi összeghez képest.
„A finn könnyűzene legfontosabb exportcikkei közé a Nightwish és a The HIM tartozott az elmúlt évtizedben, amit a pénzügyi befektetések, a Finn Zenei Exportiroda különböző területeinek összehangolt tevékenysége, a kapcsolati tőke mellett meglévő kormányzati támogatás is segített” – fogalmazott Tuomo Tahtinen.
Úgy vélte, Magyarországon is szükség lenne egy zenei exportirodára a külföldi sikerek eléréséhez.
A kétnapos egri Music Hungary zeneipari konferenciát a Sziget Szervezőiroda és a ProArt – Szövetség a Szerzői Jogokért egyesület szervezi, és idén másodszor rendezik meg. A csütörtöki szakmai beszélgetések után pénteken délelőtt politikus fórumot rendeznek.
