„A restaurátor különleges alázattal más művészek hasonló küldetését próbálja szolgálni a maga tudásával, tehetségével és erőfeszítéseivel” – hangsúlyozta Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója a pénteki megnyitón. Az intézmény küldetésének legfontosabb része a műtárgyak időbeli megőrzése, ennek pedig a restaurálás az egyedüli mestersége és művészete – tette hozzá.
Péreli Zsuzsanna Munkácsy-díjas képzőművész szerint a restaurátorok, ha ránéznek egy tárgyra, maguk elé tudják idézni a „meggyalázott” tárgy ép és egészséges alakját. Hozzáfűzte: ahhoz, hogy a restaurátor vissza tudja hozni a tárgyat akár a tetszhalálból is, szükséges, hogy lélekben ott tudjon járni abban az időben, amikor az alkotás készült. Így képes méltó módon, tisztelettel, szeretettel és mérhetetlen türelemmel végezni gyógyító munkáját. Mint mondta, ez nem önfeláldozás, mert a restaurátor születésétől kezdve vonzódik a régi tárgyakhoz és gyönyörűséget jelent számára, hogy őelőtte történelmi személyiségek használták, látták és érintették.
A Magyar Képzőművészeti Egyetemen 1948-ban indult meg a restaurátorok képzése és Magyarországon ma is ez az egyetlen intézmény, ahol ilyen tanulmányokat lehet folytatni. A különböző anyagokból készült műtárgyak másfajta beavatkozást és ismereteket igényelnek, ennek megfelelően az oktatás az idők során több irányba specializálódott.
A festményrestaurátor-képzés megindítását a szobor, majd a falkép-restaurálás oktatása követte, 1974-től pedig megindult az iparművészeti restaurátorok képzése is, utóbbi idén ünnepli megalapításának 40. évfordulóját. A kezdetekhez képest ma már az iparművészeti restaurátorok is specializálódnak: fa-bútor, fém-ötvös, papír-bőr, szilikát vagy textil-bőr specializáción szerezhetnek diplomát.
A Magyar Nemzeti Múzeum – mint az iparművészeti restaurátorok képzésében résztvevő intézmény – Megmentett műkincsek címmel 2001 óta mutatja be a végzős hallgatók diplomamunkáit. A kiállítás célja a fiatal restaurátorok munkájának ismertetésén túl tudatosítani, hogy minden ránk maradt tárgyi emlék műfajától, pillanatnyi piaci értékétől függetlenül kulturális örökségünk része.
