Bartók Béla utolsó budapesti otthona műemlék lett

Műemléki védettséget kapott a Bartók Béla Emlékház. A jogörököst, a belsőépítészt és az igazgatót kérdeztük.

Fotó: Székelyhidi Balázs / Magyar Nemzet

A sokszor érthetetlennek tűnő bürokratikus akadályok és a szándékos időhúzás miatt egy évtizeddel később, 2005-ben kezdődhettek el a munkák. Ekkor derült fény arra, mennyire minden szakértelmet nélkülöző módszerekkel hozták tető alá az 1981-ben elkészített kiállítást. A bogárgyűjtemény legszebb darabjait például abban az alagsori részben helyezték el, ahol rendszeresek voltak a beázások, így ezek meg is semmisültek, a Bartók által gyűjtött népi ingeket pedig százas szöggel átszúrva rögzítették, de volt olyan ing is, amelynek két ujját egyszerűen hozzáragasztották keresztben a törzshöz, aztán felszegelték a vitrin falára. A díszpárnákat pedig felragasztották papundeklikre. Utóbbiak restaurálása később egy évig tartott az Iparművészeti Múzeumban, ahol a 150-200 éves, ma már megtalálhatatlan mintákat savmentes kartonra kasírozott len anyagra varrták fel sziszifuszi munkával, így mentve meg az utókornak.

Felsorolni is nehéz lenne, mennyi minden alakult át, illetve vissza az eredeti formájára. Mivel a nappali helyén 1981-ben koncerttermet alakítottak ki, és a koncertezés élővé teszi az emlékházat, ezen a koncepción Vásárhelyi Gábor sem akart változtatni, emiatt az eredetileg e szinten lévő bútorok is az emeleti szobákba kerültek, így ott a dolgozószobával együtt három helyiségben látható a Bartók által fiatalkora óta gyűjtött és használt bútorok. A használati és gyűjtött tárgyakat rejtő vitrines kiállítás pedig a padlástérbe került. 1981-ben a közműfelújítás is nagyobb részben elmaradt, így az emlékház felújításának összköltsége 120 millióra rúgott, amelyet Vásárhelyi Gábor természetbeni adományként adott a fővárosnak. Mindezért cserébe a főváros tíz évre elidegenítési tilalmat vetett ki az ingatlanra. Rögtön az ünnepélyes átadás után kezdeményezte a jogörökös, hogy ezt a méltatlan tíz évet új szerződés keretében módosítsák. Ez a mai napig nem történt meg, hiába voltak tárgyalások, beadványok, szerződéstervezetek ez ügyben.

A ház jövője így teljesen bizonytalan, annak ellenére, hogy ennyi vesződséget kellett elviselni a rekonstrukció miatt. Kiderült, hogy bár ezen a környéken szinte egyedülálló módon ez az egy ingatlan mutatja a beépítés és a kor akkori állapotát, senki sem kezdeményezte a Bartók-ház műemléki védettségét. Ezért évekkel ezelőtt Virághalmy Ágnessel együtt 24 neves értelmiségi kezdeményezte a ház műemlékké nyilváníttatását, amely a műemléki szakma egyöntetű jóváhagyásával tavaly decemberben meg is történt.

– Abban bíztam, hogy a felújítás után a fenntartás-karbantartás költségeit majd a megfelelő szinten finanszírozza a főváros, de nem így történt. Fűnyíróelv alapján folyamatosan vonták el az üzemeltetésre szánt költségeket, egészen odáig, hogy a végén semmilyen dologi kiadásra nem maradt pénz, sőt mínuszba került a költségvetés, pedig itt mindössze öt-hat millió forintról van szó, ami a főváros költségvetéséhez képest elenyésző összeg – meséli Vásárhelyi Gábor.

A jogörököstől azt is megtudjuk: ennek következtében vasárnaponként be kellett zárni a házat, és a koncertekre sem jutott pénz, így a színvonal folyamatosan csökkent. 1981-ben a Bartók-emlékház a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozott. Az idők folyamán a ház eredeti múzeumi besorolását is megvonták, így ma hivatalosan művelődési házként van nyilvántartva, ami további komoly kérdéseket vet fel az ott kiállított értékes hagyaték védettségét illetően. A Bartók által gyűjtött tárgyi emlékek sorsáról egy 1945-ben keletkezett levél, illetve az akkori sajtóhírek adnak tudósítást. A Néprajzi Múzeumot kifosztották, anyagát összetörték. Így a felbecsülhetetlen értékű Bartók-gyűjtemény, melyet még a Nemzeti Múzeumnak kezdett gyűjteni, megsemmisült. A Bartók családnak köszönhetően láthatunk egy egész kis válogatást ebből az anyagból. Még a kutatókra vár a gyűjtemény pontos listája, mely a mai napig nem került elő.

Vásárhelyi Gábor elmondása szerint a forráselvonásnak komoly következményei is vannak. Így történhetett meg például az is, hogy a közelmúltban olyan mértékű molyfertőzés hatalmasodott el az emeleti kiállítótérben, hogy gyakorlatilag majdhogynem megsemmisültek Bartók kiállított szőnyegei, és komoly károk keletkeztek a hímzett párnákon, illetve a 2006-ban felújított Bartók-zongora filcezésében. – Mindezeket a problémákat a jelenlegi városvezetés örökölte elődeitől, és mind a mai napig nem sikerült orvosolni azokat – fogalmaz Vásárhelyi Gábor, aki azonban bizakodó. Többek között azért, mert a nemzeti értékek megőrzése az országban fontos kérdéssé vált, és reményre okot adó tárgyalásokat folytat arról, hogy Bartók Béla hagyatéka megfelelő környezetben maradhasson, és azért is, mert március óta új igazgatója van az emlékháznak, Király Csaba zongora- és orgonaművész személyében, aki jó gazdaként figyeli a ház életét és az esetleg kialakuló állagromlásokat.

Király Csaba – a Fővárosi Önkormányzat támogatásának köszönhetően – a jövőben ifjúsági programokkal is bővítheti a ház rendezvényeinek sorát. – Az előző vezetés által szervezett sikeres tematikus felnőttkoncerteket, mint a főváros zenei életének részévé vált Muzsikus családok, Bartók Zeneakadémiája, Fiatal művészek pódiuma sorozatokat is szeretnék fenntartani, még ha nehezen finanszírozhatóak is egy ilyen kis befogadóképességű koncertteremben – fogalmaz az új igazgató, aki azt is elmondja: a támogatás miatt májustól visszaállíthatták a vasárnapi nyitva tartást is. – Most azon dolgozunk, hogy nemzetközi szinten ismertebb legyen az emlékház, bár tudom, hogy ez egy hosszabb folyamat – mondja Király Csaba, aki informatikusként is sokat tesz az intézmény népszerűsítéséért. A zongoraművész kiemeli az emlékház honlapját is, amelyen a Bartók életével kapcsolatos tények a maguk valójában olvashatóak, nem pedig torzítva, téveszmékkel vagy akár szándékosan terjesztett valótlanságokkal, mint ahogy az sokszor az interneten látható.