Idén júniusban máris több, eddig ismeretlen, hagyatékból előkerült vagy eddig ilyen formában egyáltalán nem publikált könyvet vehetünk kézbe. Úgy tűnik, nem telhet el könyvhét Márai-féle „kultúrbomba” nélkül. Ezúttal Fedőneve: Ulysses címmel a szerző emigrációjának első időszakában (1951 és 1953 között) keletkezett rádiós jegyzeteit rendezik a könyvhétre sajtó alá. Különös fintora a sorsnak, hogy pontosan 60 évvel ezelőtt, 1954-ben maga a szerző is tervbe vette, hogy kötetté fűzi a Szabad Európa Rádiónak írt esszéit, ám ez végül nem valósult meg. A Fedőneve: Ulysses így nem más, mint Márai óhajának beteljesülése – egy emberöltőnyivel később!
A Helikon Kiadó hatalmas vállalkozása Márai Sándor teljes naplójának közreadása is. Az idei könyvhétre megjelenő kötet a tizennegyedik a sorban; ebben az amerikai időszak három évének személyes-szellemi eseménynaptára olvasható.
Magyarországon elsőként jelenik meg Bánffy Katalinnak, gróf Bánffy Miklós leányának memoárkötete is. Az Ének az életből káprázatos képet fest a Bánffyak és az erdélyi arisztokrácia hétköznapjairól a második bécsi döntéstől a világháború végéig, topográfiailag az erdélyi Mezőségtől Budapestig, sőt Ausztriától Olaszországig is.
Az olvasók először foghatják kezükbe Gárdonyi Géza titkosírással írt, A természet kalendáriuma című naplóját is, amelyet csak nemrég sikerült dekódolni, emellett Jankovics Marcell kalandos sorsú, első kiadásakor bezúzott életrajza, a Lékiratok is az Ünnepi Könyvhét alkalmából kerülhet a polcokra.
Először jelenik meg Tamási Áron Bölcső a hegyek között című műve, a szülőhely, az onnan való elvándorlás, az oda való visszatérés verses formája. A kötet olyan irodalmi újdonság, amelynek létezéséről eddig a Tamási-életművet jól ismerők is alig tudtak.
Hankiss Elemér A befejezetlen ember című, új kötetének írásai a befejezetlen emberről, a befejezetlen életről szólnak. Arról, hogy keressük a teljességet, és keresés közben elvakít minket a sikereknek és kudarcoknak, örömnek és szomorúságnak, tréfáknak és tragédiáknak, a jóságnak és a gonoszságnak, a reménynek és reménytelenségnek, a fényeknek és az árnyaknak az a káprázata, amelyet életnek nevezünk.