A Munkácsy-trilógia kálváriája kapcsán Szentkirályi Miklós arra figyelmeztetett, a több mint száz éves monumentális festmények állaga minden mozgatással, szállítással romolhat. – A legmegfelelőbb elhelyezés számukra a Déri Múzeum Munkácsy-terme, mert ennek klímáját és világítását kifejezetten a 130 éves műalkotások „igényei szerint” alakították ki. Ezért is, és azért is, mert az elmúlt közel húsz évben a debreceni Munkácsy-terem igazi szakrális hellyé lett, mindenképpen ott kell egyben tartani a Krisztus-trilógiát – hangsúlyozta a restaurátor, aki a Golgota 1991-és és a Krisztus Pilátus előtt című mű 1995-ös első hazaérkezése óta folyamatosan gondozza, ápolja, restaurálja a trilógia darabjait. Szentkirályi Miklós a trilógia két külföldi tulajdonban lévő darabja mellett a magyar állami kézben lévő harmadik képet, a Munkácsy főművének tartott, és 1896-ban Budapesten háromszázezer ember által megnézett Ecce Homót is restaurálta, a Krisztus-trilógia kapcsán rámutatott, a képek együttesen képviselnek felbecsülhetetlen értéket.
Amint arról beszámoltunk, a Krisztus Pilátus előtt című mű letéti szerződése lejárt, megvásárlásának pedig, jogszabályi akadálya volt, ezért múlt hét hétfőn vissza kellett vinni a képet kanadai tulajdonosnak. Kósa Lajos Debrecen polgármestere az elszállítása előtt közölte, a Trócsányi László igazságügy minisztertől kapott tájékoztatás szerint az említett jogszabály előkészület alatt van, Kurucz Éva pedig múlt pénteken jelentette be, hogy a kormány már el is fogadta az egyedi képvásárlások előtt utat nyitó rendeletet. A kormányszóvivő azt is közölte, az új jogszabály szerint a megszerezni kívánt műtárgy értékét három független szakértővel kell felbecsültetni, az állam pedig nem fizethet magasabb árat, mint a szakértők által megállapított összegek átlaga.
A jogszabályi háttér megteremtődése kapcsán Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, az Értéktár program tanácsadó testületének tagja lapunknak úgy nyilatkozott, a Golgotát és a Krisztus Pilátus előtt című Munkácsy-képeket meg kell vennie a magyar államnak, ám ehhez az előbbit birtokló Pákh Imrének, és utóbbi tulajdonosának, a kanadai Hamilton Galériának is engednie kell az általuk kért irreálisan magas árból.